Várhatóan decemberben zárja le a júniusban kezdett vizsgálatot a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter két jobbikos képviselőnek adott írásbeli válaszában jelezte: "A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megkezdte a felkészülést a Budapest Airport Zrt. privatizációjának, a privatizációhoz kapcsolódó szerződéseknek, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének, és az ezek nyomán kialakult helyzetnek vizsgálatához."

A Kehi közlése szerint a vizsgálat nemcsak a privatizációhoz kapcsolódó szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésére terjed ki, hanem a privatizáció teljes folyamatára és körülményeire is.

A Budapest Airport Zrt. (BA), a jelenlegi nevén Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének magánosítása 2005-ben történt meg úgy, hogy a társaságot privatizálták, de a repülőtér állami tulajdonban maradt.

Akkori közlés szerint a tranzakciós szerződés értéke elérte a 465 milliárd forintot, a privatizáció történetének legnagyobb összegét. Ezt a vevő, a BAA International Ltd. a 8,02 milliárd forint jegyzett tőkéjű BA részvényeinek 75 százalék mínusz egy szavazatáért, bizonyos, az üzemeléshez szükséges állami tulajdonú eszközökért és a 75 évre szóló az üzemeltetési jogért fizette ki.

A szerződés 2011 végéig lebontva részletezi a vevő által vállalt 260,6 millió euró, akkori árfolyamon 68,5 milliárd forint értékű fejlesztést annak ütemezésével együtt.
A szerződés megszabta a repülőteret üzemeltető társaság eladósodottságának mértéket is, amivel korlátot szabott a beruházáshoz szükséges hitelek felvételének is.
A privatizációs szerződéssel egy időben az akkori Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vagyonkezelői megállapodást írt alá a Budapest Airporttal, amely szerint az engedélyezett tőkemegtérülés 11,5 százalék lehet. A vagyonkezelői szerződés fejlesztéseket is előírt a BA számára, amihez a BAA Ltd.-nek 75 millió euró bankgaranciát kellett letennie. A teljesítést a szerződés szerint - az akkor még - KVI ellenőrzi, és nem teljesítés esetén kötbért számol fel a tulajdonosnak, akinek a 75 millió eurós bankgaranciát folyamatosan fenn kell tartania.

Még a privatizáció előkészületeként született kormányhatározat arról, hogy a Budapest Airportot per- és tehermentesen értékesítik. Ez a kormányhatározat rögzítette azt, hogy a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) megszüntetéséből és a Ferihegy Utasterminál Fejlesztő Kft. (FUF) működtetési jogainak 2002 eleji megszűnéséből eredő, jogerős bírói ítélettel alátámasztott, követelés tekintetében az ÁPV Rt.-nek kell helytállnia. Ebben a perben a jogerős bírói döntés alapján a magyar államot 74 millió dollár és a perköltség megfizetésére kötelezték 2006 októberében.

A német Hochtief építőipari konszern vezette befektetői konzorcium 2007 májusában írta alá a szerződést a BAA-val, aminek alapján a BA Zrt. tulajdonosa lett. Előtte az akkori privatizációs szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), a privatizációs szerződésnek megfelelően jóváhagyta a tulajdonosváltást az eredeti szerződésekkel megegyező feltételekkel.

A Hochtief végül az idén júniusban lett a Budapest Airport Zrt. 100 százalékos tulajdonosa, amikor a magyar állam élt opciós eladási jogával, miután - a korábbi tájékoztatás szerint - nem sikerült növelni az állami tulajdont a társaságban.
A miniszter az írásbeli válaszban megjegyzi, hogy a repülőtér üzemeltetőjének vagyonkezelési díjat kell fizetnie, ami az árbevétel 0,5 százaléka, de legalább évi 750 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 202 millió forint).

MTI

A stróman mögötti szerepéből kerül újra előtérbe a magyar állam a MALÉV-ben?

Ugyan már...az Airport mellett kiálltak a sztrájk idején?Tudták jól milyen törvényszegések történtek,semmit nem tettek.A MALÉV mellett sem fognak.