Nekem igaziból semmi kapcsolatom a Malévvel,- írja Irma nevű tagunk, - azon kívül, hogy párszor utaztam.
De nagyon elkeserített, ami történt. Úgy érzem, hogy ez direkt volt. Kinek tett jót, azt nem tudom. Én végre már elértem a nyugdíjas kort, de a székesfehérvári IKARUS-ban dolgoztam, mikor Széles Gábor megvásárolta és gyakorlatilag ledózerolta a gyártást. Hogy milyen szellemi és anyagi érték veszelődött el akkor, azt csak az tudja aki ott dolgozott.
Bizonyára Ti is így érzitek. A MALÉV ismertebb volt a világban, de az IKARUS-t is sokfele
elismerték.
Együtt érzek az állásnélküli Malévesekkel.

Várhatóan decemberben zárja le a júniusban kezdett vizsgálatot a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter két jobbikos képviselőnek adott írásbeli válaszában jelezte: "A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megkezdte a felkészülést a Budapest Airport Zrt. privatizációjának, a privatizációhoz kapcsolódó szerződéseknek, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének, és az ezek nyomán kialakult helyzetnek vizsgálatához."

A Kehi közlése szerint a vizsgálat nemcsak a privatizációhoz kapcsolódó szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésére terjed ki, hanem a privatizáció teljes folyamatára és körülményeire is.

A Budapest Airport Zrt. (BA), a jelenlegi nevén Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének magánosítása 2005-ben történt meg úgy, hogy a társaságot privatizálták, de a repülőtér állami tulajdonban maradt.

Akkori közlés szerint a tranzakciós szerződés értéke elérte a 465 milliárd forintot, a privatizáció történetének legnagyobb összegét. Ezt a vevő, a BAA International Ltd. a 8,02 milliárd forint jegyzett tőkéjű BA részvényeinek 75 százalék mínusz egy szavazatáért, bizonyos, az üzemeléshez szükséges állami tulajdonú eszközökért és a 75 évre szóló az üzemeltetési jogért fizette ki.

A szerződés 2011 végéig lebontva részletezi a vevő által vállalt 260,6 millió euró, akkori árfolyamon 68,5 milliárd forint értékű fejlesztést annak ütemezésével együtt.
A szerződés megszabta a repülőteret üzemeltető társaság eladósodottságának mértéket is, amivel korlátot szabott a beruházáshoz szükséges hitelek felvételének is.
A privatizációs szerződéssel egy időben az akkori Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vagyonkezelői megállapodást írt alá a Budapest Airporttal, amely szerint az engedélyezett tőkemegtérülés 11,5 százalék lehet. A vagyonkezelői szerződés fejlesztéseket is előírt a BA számára, amihez a BAA Ltd.-nek 75 millió euró bankgaranciát kellett letennie. A teljesítést a szerződés szerint - az akkor még - KVI ellenőrzi, és nem teljesítés esetén kötbért számol fel a tulajdonosnak, akinek a 75 millió eurós bankgaranciát folyamatosan fenn kell tartania.

Még a privatizáció előkészületeként született kormányhatározat arról, hogy a Budapest Airportot per- és tehermentesen értékesítik. Ez a kormányhatározat rögzítette azt, hogy a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) megszüntetéséből és a Ferihegy Utasterminál Fejlesztő Kft. (FUF) működtetési jogainak 2002 eleji megszűnéséből eredő, jogerős bírói ítélettel alátámasztott, követelés tekintetében az ÁPV Rt.-nek kell helytállnia. Ebben a perben a jogerős bírói döntés alapján a magyar államot 74 millió dollár és a perköltség megfizetésére kötelezték 2006 októberében.

A német Hochtief építőipari konszern vezette befektetői konzorcium 2007 májusában írta alá a szerződést a BAA-val, aminek alapján a BA Zrt. tulajdonosa lett. Előtte az akkori privatizációs szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), a privatizációs szerződésnek megfelelően jóváhagyta a tulajdonosváltást az eredeti szerződésekkel megegyező feltételekkel.

A Hochtief végül az idén júniusban lett a Budapest Airport Zrt. 100 százalékos tulajdonosa, amikor a magyar állam élt opciós eladási jogával, miután - a korábbi tájékoztatás szerint - nem sikerült növelni az állami tulajdont a társaságban.
A miniszter az írásbeli válaszban megjegyzi, hogy a repülőtér üzemeltetőjének vagyonkezelési díjat kell fizetnie, ami az árbevétel 0,5 százaléka, de legalább évi 750 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 202 millió forint).

MTI

2008 decemberében a LESZ és egy másik reptéri szakszervezet az elmaradt alapbér-emelésekért, illetve a munkáltató által egyoldalúan felmondott kollektív szerződés visszaállításáért kezdett sztrájkba. A Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság akkor görög munkavállalók alkalmazásával törte meg a sztrájkot.

Törvényt sértett a Hochtief-Budapest Airport, amikor 2008 decemberében görög sztrájktörők bevetésével ellehetetlenítette a cégnél kirobbant sztrájkot - így döntött 2011. április végén a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság. A végzés jogerős. A Légiközlekedési Egyesült Szakszervez szerint ez a döntés precedens értékű, emellett felveti a cég anyagai felelősségét, kártérítési kötelezettségét is.

A LESZ szerint a Hochtief-Budapest Airport ahelyett, hogy kifizette a naponta több millió forintba kerülő görögöket, inkább teljesíthette volna saját dolgozói követeléseinek jelentős részét. A szakszervezet szerint a hazai hatóságok a panaszok ellenére is igen lassan vizsgálták ki az esetet, így a LESZ számára nem maradt más megoldás, mint a bíróság.

Az ügyben a napokban hozott ítéletet másodfokon a Fővárosi Bíróság. A döntés szerint törvénytelen volt a görög sztrájktörők alkalmazása. Ezt mondta ki egyébként az elsőfokú végzés is. A LESZ szerint a határozat precedens értékű, hisz Magyarországon még nem sértették meg ilyen látványosan a munkajogot. Mint írják, a döntés minden hazai munkavállaló és érdekképviselet számára kedvező hír. Véleményük szerint ugyanis a jövőben egyetlen munkaadós sem gondolhatja, hogy ilyen agresszív módszerekkel helyettesítheti az egyeztetéseket, a jogszerű és tisztességes munkaügyi kapcsolatok fenntartását. A végzés jogerős.

A szakszervezet kitér arra is, hogy a döntés nyomán felmerül a Hochtief-Budapest Airport anyagi felelőssége, kártérítési kötelezettsége is.

Független Hírügynökség