Szeretettel köszöntelek a Ferihegyi Repülőtér közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ferihegyi Repülőtér közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ferihegyi Repülőtér közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ferihegyi Repülőtér közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ferihegyi Repülőtér közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ferihegyi Repülőtér közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ferihegyi Repülőtér közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ferihegyi Repülőtér közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
15 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Két évvel ezelőtti Steve Hardwick interjú a Magyar Nemzetben
Hunyor Erna
Ugyan
már nyolc hónapja van brit tulajdonosa a Budapest Airport (BA)
Zrt.-nek, kívülről semmit nem változott Ferihegy. A különféle
prezentációkon ismertetett fejlesztésekből még semmi nem valósult meg.
Bár kétségtelen, hogy a Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság
menedzsmentje munkájához nyugalmat és csendet akar, e csendet időnként
megtöri a szakszervezetek és az érdekképviseletek, valamint az ott
dolgozók némelyikének – a BA Zrt. egy-egy intézkedését megkérdőjelező –
hangja. Többen észrevételekkel fordultak szerkesztőségünkhöz, amelyekre
Steve Hardwick, a BA Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatója
válaszolt. Elmondta továbbá, hogy az év végére a felére csökkentik a
társaság dolgozóinak létszámát, megszüntetik a Business Centert,
eladják a földi kiszolgálási és a minibuszüzletágat, valamint a RÜK
Kft.-t, illetve kiszervezik a parkolóüzemeltetést és a takarítást. A
múlt héten pedig Budapesten járt Rafael del Pino, a Grupo Ferrovial
elnöke, a BA Zrt.-t tulajdonló brit BAA új tulajdonosának első embere.
Egy
szerkesztőségünkhöz érkezett észrevétel szerint nagyszabású
fejlesztéseket jelentett be a BA Zrt. új menedzsmentje, ám az elmúlt
nyolc hónap alatt még egyetlen kapavágás sem történt. Ezzel
kapcsolatosan Steve Hardwick elmondta: eddig valóban nem költöttek
pénzt a fejlesztésekre, aminek az az oka, hogy a legtöbb beruházás nem
egyik napról a másikra történik, hiszen a repülőtér-korszerűsítés
nagyon hosszadalmas folyamat. Először tervek kellenek, amelyeket
hatóságilag engedélyeztetnek. Első lépésként a 2A és a 2B
utasterminálból egy nagy terminál lesz, valamint a repülőtér Vecsés
felőli területén kargóközpontot építenek. Mint mondta, a privatizációs
szerződésben garanciát vállaltak arra, hogy 261 millió eurót (a forint–
euró jelenlegi árfolyamán ez 70,5 milliárd forint) költenek
fejlesztésekre az elkövetkezendő hat évben, s ezt be is fogják tartani.
A nagy költekezésre és az első kapavágásra azonban csak 2007-ben kerül
sor.
Arra az állításra, miszerint fejlesztésekre nem, ám 50 millió
forintos luxusautókra, napi 50–70 ezer forintos étel-ital-,
bébiszitterszámlákra, golfklubtagságira, valamint 30 darab
hungaroringes VIP-belépőjegyre viszont igen, Steve Hardwick közölte: az
összes brit menedzser, azaz a felső vezetők nem a Budapest Airport
Zrt.-vel állnak jogviszonyban, hanem a BAA anyacéggel. Egyiküknek sem
biztosítanak ingyenautót, hanem Angliából kapnak egy keretösszeget,
amelyet szabadon használhatnak fel. A nagy értékű autókat megvásárolta
a Budapest Airport, amelyeket lízingelnek a felső vezetők, plusz
fizetik az üzemben tartás költségeit és az adót. A vállalati és
közkapcsolati igazgató elismerte, hogy komoly catering (étel-ital)
-számlákat fizetnek, de ez véleménye szerint természetes, hiszen nagyon
sok sajtótájékoztatót tartottak, önkormányzati képviselővel
találkoztak, lakossági fórumokat rendeztek, sőt valamennyi parlamenti
képviselőt meghívták a brit nagykövetségre egy fogadásra, hogy az egyik
legnagyobb magyar cég új tulajdonosaiként minél jobb együttműködést
alakítsanak ki. S ennek vannak költségei. Az pedig nem igaz – mondta –,
hogy a társaság pénzén golfklubtagságikat vagy VIP-jegyeket vásároltak
volna. Az a dolgozói panasz pedig minden alapot nélkülöz, hogy a
törvény által előírt forma- és munkaruhát nem biztosítják a
munkavállalók számára – húzta alá.
Ki itt a zöldfülű?
Steve Hardwick leszögezte: minden, a munka törvénykönyvében és a
kollektív szerződésben rögzített kötelezettséget teljesítenek. –
Egyébként egy nagyon érdekes dolgot figyeltünk meg – fogalmazott az
igazgató –: azt, hogy a magyar szakszervezeti vezetők rendszeresen
tesztelik, egyszersmind zöldfülűnek nézik a BA Zrt. brit vezetését. Azt
hiszik, hogy mivel a vezetők angolok, ezért nem ismerik a magyar
törvényeket, így könnyen „zavarba” lehet őket hozni. A szakszervezeti
képviselők számtalanszor álltak már elő azzal – különféle
jogszabályokra hivatkozva –, hogy ezt és ezt kérik, majd amikor
kiderült, hogy a követelésnek nincs jogi alapja, akkor azt mondták:
„oké, köszönjük szépen” – és jöttek a következő kérdéssel. A BA Zrt.
személyzeti vezetője és ő maga is volt szakszervezeti vezető, úgyhogy
jól ismerik ezeket a taktikákat – állította az igazgató. – Az pedig
rendszeres vád ellenünk, hogy megsértjük a kollektív szerződésben
foglaltakat – mondta Steve Hardwick, aki közölte: az egyik
szakszervezet ezzel a panasszal fordult a nemzetközi szervezetükhöz, s
ennek itt Magyarországon híre is ment. Azt viszont kevesen tudják, hogy
a másik öt magyar szakszervezet levelet írt ugyanennek a nemzetközi
érdekképviseletnek, hogy amit a másik szakszervezet mondott, az
egyszerűen nem igaz, mert a BA Zrt. menedzsmentje nem sérti meg a
kollektív szerződést. Erről ugye szinte senki nem tud?
Arra az állításra, hogy a Ferihegyi repülőteret üzemeltető
társaság túlórára kötelezi a dolgozókat, holott már áprilisra elfogyott
a munka törvénykönyvében maximalizált évi 300 óra túlóra, s ez a keret
egyébként sem szolgálhat a létszámhiány enyhítésére, az igazgató azt
válaszolta: ezt valóban meg kell oldaniuk, mégpedig nekik, és nem
másnak. Nagyon szigorú 12 órás váltások vannak a társaságnál, ami
egyáltalán nem rugalmas, és nem alkalmazkodik a valós munka, illetve a
repülőtér forgalmának ritmusához. Ugyanis – fejtette ki Steve Hardwick
– reggel és este van két óriási csúcs: nagy forgalommal, sok munkával,
de napközben alábbhagy a roham. Azt szeretnék, hogy a műszakok a
forgalmi igényeknek megfelelően működjenek, s ezt próbálják megértetni
a szakszervezeti vezetőkkel is, akik ragaszkodnak a régi módszerhez,
mivel a túlóra jobban fizet. A BA Zrt. vezetése soha nem presszionált
egyetlen munkavállalót sem a túlórára, mert ezzel jogosan a bíróság elé
lehetne vinni a társaságot – hangoztatta az igazgató.
Végkielégítés vagy jutalom
A dolgozók arról is beszámoltak lapunknak, hogy a BA Zrt. a
csoportos létszámleépítés során kilépők papírjára nem azt írja, hogy
végkielégítés, hanem azt, hogy jutalom. Steve Hardwick ezzel
kapcsolatban úgy fogalmazott: eddig egy embert sem bocsátottak el a BA
Zrt.-től. Akik eddig elhagyták a repülőteret, azok önként távoztak,
kölcsönös megállapodással. S mivel nem elbocsátások történtek, hanem
kölcsönös megállapodás alapján önként távoztak, nem végkielégítést,
hanem jutalmat kaptak. Azok a dolgozók, akiket majd elbocsátanak,
végkielégítést fognak kapni. Egyébként a BAA 2571 fővel vette át a
Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaságot, s most 225 fővel dolgozik
kevesebb munkavállaló a cégnél. Ezeknek a túlnyomó része úgynevezett
önkéntes távozási program keretében ment el a cégtől. A közelmúltban
hatvan állást jelöltek ki, amelyet megszüntetnek, s ezek elsősorban az
adminisztratív munkatársak és a menedzsment soraiból kerülnek ki.
A cégvezetésnek az a célja, hogy a lehető legkisebb legyen a kötelező érvényű elbocsátás mértéke, mert az egyik félnek sem jó. Ugyanakkor azért szükséges a BA Zrt. létszámának csökkentése, mert a cég versenyképességét muszáj fokozni. Tavaly nyolcmillió utast fogadott Ferihegy, éppen annyit, mint Glasgow, s Budapesten négyszer annyian dolgoznak, mint a skót reptéren. Kelet-Közép-Európában Ferihegy a legdrágább, ezért csökkenteni kell a szolgáltatások árait. Steve Hardwick elmondta: van egy mérőszám, ami a reptereket üzemeltető társaságok működésének hatékonyságát mutatja, eszerint Ferihegyen 3000 utas jut egy dolgozóra, a londoni Stansteden viszont húszezer. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nagyon alacsony a BA Zrt. hatékonysága. Az igazgató emlékeztetett: a cég privatizálásának éppen ez volt az egyik oka. A BAA tisztában volt azzal a pályázati időszakban is, hogy milyen a Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság helyzete, de azzal is, hogy mi érhető el Budapesten, a BA Zrt.-nél. Ezért is vették meg a céget. Mint mondta, az előző vezetésnek nem voltak jó kapcsolatai a szakszervezetekkel, sztrájk sztrájkot követett. A brit menedzsment viszont sokkal őszintébben, nyíltabban kommunikál az érdekvédelmi szervezetekkel. Az angol anyacégnek volt egy üzleti terve a BA Zrt. jövőjéről. Ezt a tervet már februárban ismertették a szakszervezetekkel, amelyek – az igazgató közlése szerint – meglepődtek, mert előttük senki nem kommunikált ilyen mélységben a szakszervezetekkel. Nyíltan kérdezhettek a foglalkoztatási, átalakítási és fejlesztési tervekről is, amelyekre a vezetők részletes válaszokat adtak. Egyúttal világossá tette a menedzsment számukra, hogy szükségesek az átalakítások, amelyek fájdalommal járnak. Közölték, hogy számos üzletágat értékesítenek, kiszerveznek. A szakszervezetek ebben támogatásukról biztosították a menedzsmentet. Steve Hardwick szavai szerint a tulajdonosok megtehették volna azt is, hogy közlik: ennyi meg ennyi emberre nincs szükségük, viszontlátásra. Azonnali ha-tállyal kirúghattak volna nagyon sok embert. Ezzel szemben meghirdették az önkéntes távozási programot, amely az előzőnél sokkal humánusabb megoldás. Nagyvonalú és grandiózus lelépti csomagot kapott mindenki, aki ebben részt vett. A menedzsment olyan bónuszrendszert is kidolgozott, amellyel mindenki jól jár, ha sikeresen működik együtt a kiszervezési és átalakítási programban. Sok ember valóban elkerül a cégtől, de nem az utcára jut, hanem egy másik – immár új társasági formába szervezett – céghez. Ugyanott marad, azt csinálja, amihez ért, csak a munkáltató rovatba nem a BA Zrt., hanem egy másik szervezet neve lesz feltüntetve – fejtette ki az igazgató.
Egy másik információ arról szólt, hogy július 21-én a BA Zrt.
menedzsmentje meghívta a szakszervezetek képviselőit egy egyeztetésre,
amelyre a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének (LDFSZ)
képviselőjét nem engedték be. Ezzel kapcsolatban Steve Hardwick
elmondta: idén február 8-án a hétből öt szakszervezettel együttműködési
megállapodást kötöttek. Ebben – egyebek mellett – meghatározták a
menedzsment és a szakszervezetek közötti találkozások menetrendjét.
Ennek egyik találkozójára került júliusban sor, ahová az LDFSZ-t
nemhogy nem engedték be, de meg sem hívták. Mégpedig azért nem, mert az
LDFSZ nem írta alá a február 8-i megállapodást. Az LDFSZ-szel április
18-án állapodott meg a BA Zrt. A július 21-i találkozót pedig a
megállapodásban részt vevő felek számára hívták össze. Az igazgató
hangsúlyozta: a BA Zrt. személyzeti vezetője mindennap találkozik a
szakszervezetek képviselőivel, akikkel rengeteg időt töltött
egyeztetéssel. Ám ez az időszak nagyon érzékeny, hiszen most jött el a
pillanat, amikor szeptemberben a valós elbocsátásokra sor kerül. Ám
valamennyi szakszervezettel egységes bérmegállapodást kötöttek, a
kiszervezésekkel kapcsolatosan is egyezségre jutottak. Az igazgató
leszögezte: szeptemberre el akarják adni a földi kiszolgálási és a
minibuszüzletágat, s az év végéig értékesíteni akarják a repülőgépek
üzemanyag-kiszolgálását végző RÜK Kft.-t is. Kiszervezik a takarítás és
a parkolás üzemeltetési feladatait. Ezekkel az év végére a felére
csökkentik a BA Zrt. létszámát, amit összesen 60 fő elbocsátásával
oldanak meg, a többi munkavállalónak lesz munkája, csak más céghez
kerül. Továbbá közölte: a ferihegyi terminálon található Business
Centert – ismertebb nevén VIP-várót – megszüntetik, mivel nagyon kicsi
volt az igény rá. Egy állami cégtől el lehet várni (az adóforintok
ellenében), hogy fenntartson ilyen szolgáltatást, de a magántulajdonos
a profitot nézi. Csökkentik az információs pultok számát is, mert a
menedzsment véleménye szerint túl sok van belőlük. A távlati tervek
között viszont szerepel egy hotel megépítése is, amelyben helyet kap
majd konferencia- és businessközpont is. Az igazgató kifejtette: mivel
Ferihegy 25 százalékkal drágább régiós versenytársainál, s a BAA
felelősen gondolkodó, megbízhatóan működő társaság, így mindenképpen a
profit optimalizálást kell szem előtt tartaniuk, a szükséges
fejlesztések koordinálása mellett.
A BA Zrt.-nél működő szakszervezetek arról tájékoztatták lapunkat,
hogy a cégen belül működő tájékoztatási rendszer (intra, e-mail)
„to-all-users” jogosultságtól (ez az a lehetőség, hogy valamennyi
dolgozónak egyszerre lehessen levelet írni, információkat küldeni)
megfosztották. Steve Hardwick közölte: miután e belső e-mail rendszeren
a dolgozók magánügyeiket próbálták megoldani (például lakást meg
macskának gazdát kerestek), ezért ezt megszüntették. Tehát nem egyes
szakszervezetektől vonták meg e jogot, hanem mindenkitől.
Üzletágakat akarnak eladni
Kérdésként fogalmazódott meg az érintettekben az is, hogy a brit
tulajdonos hogyan akar üzletágakat eladni, amikor csak üzemeltetési
jogot vett. A BAA-nak hetvenöt év után vissza kell adnia a társaságot a
magyar államnak. De hogyan, ha közben darabokra szedi, és harmadik
személynek eladja? – tették fel a kérdést. Az igazgató válaszában
leszögezte: a BAA egyedül a földdel nem rendelkezhet, s 75 év múlva
valamennyi épület visszaszáll az államra. Egyébként a BAA-nak minden
joga megvan arra, hogy üzletágakat értékesítsen – mondta. Szerinte az a
felelősségük, hogy a repülőteret úgy üzemeltessék, hogy ott legyen
parkolási lehetőség, takarítás, repülőtéri kiszolgálás, de arra, hogy
ezt saját maguk végezzék, semmi nem kötelezi őket.
Végezetül Steve Hardwick beszámolt arról, hogy a múlt hét szerdán
a BA Zrt.-nél járt Rafael del Pino, aki annak a Ferrovialnak az elnöke,
amely a közelmúltban felvásárolta a brit BAA anyacéget. Mint az
igazgató elmondta, az elnök tájékozódni jött, a ferihegyi fejlesztési
tervek iránt érdeklődött, majd közölte: az új, spanyol tulajdonosok
hagyják, hogy továbbra is a BAA üzemeltesse a reptereit. Azonban néhány
spanyol felső vezetőt delegált a Ferrovial a BAA igazgatótanácsába, egy
spanyol vezetőt pedig a BAA felső vezetésébe. S azt leszámítva, hogy
Mike Clasper, a BAA korábbi vezérigazgatója lemondott erről a
posztjáról, más változtatás nem történt. Miután Chris Woodruff, a BA
Zrt. volt vezérigazgatója Ausztráliába megy, helyére az igazgatóságba
Steve Hardwick került. Úgy vélte: elképzelhető, hogy a spanyol
tulajdonosok bizonyos hangsúlyokat máshol képzelnek el az egész
BAA-ban, ugyanakkor nagy változásra a budapesti cég életében nem
számít, mert a spanyolok is tudják, hogy a magyar állammal megkötött
privatizációs szerződésben foglaltakat teljesíteni kell, ami megszabja
a cég mozgásterét.
Forrás: Magyar Nemzet
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Zökkenőmentesen sikerült az 1. terminál bezárása
Vádat emelnek a Budapest Airport-ügyben
Budapest Airport: megdőlt a nyári forgalmi csúcs
200 szobás szállodát építenének a Liszt repülőtéren