2011. június végén felfüggesztette a 2010. december 17-én indult Budapest-Isztambul járatát a WizzAir, mivel a charter engedélyük június közepétől nem lett meghosszabbítva, menetrend szerinti közlekedésre pedig továbbra sem kaptak engedélyt a két ország légügyi hatóságaitól.

Sok kritika érte a fapados fuvarozót török oldalról. A járat indulásának napján a török légügyi hatóság egészen odáig ment, hogy a főigazgató hivatalos levélben figyelmeztette Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, amennyiben a légitársaság nem hagy fel a charterként elindult isztambuli járatra történő jegyek közvetlen értékesítésével, jogi lépéseket tesznek. Ennek oka, hogy Jegyet a bérelt charterekre a gépet a légitársaságtól bérlő chartergazda vagy a vele szerződött partnerek értékesíthetnek, azt a légitársaság közvetlenül nem árusíthat. Kivételt képez az az eset, ha a légitársaság tulajdonát képezi egy utazásszervező cég is.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légiközlekedési Igazgatósága mást kifogásolt. a Wizz Air még korábban uniós úti célok tudomásulvételét kérte az NKH-tól. Ezek közt bújt meg a Sabiha Gökcen-i járat is, mely az EU-n kívül esik. Emiatt a Nyitott Égbolt elvén működő uniós gyakorlattal ellentétben nem elég a két érintett ország légügyi hatóságainak jóváhagyása, hanem ahhoz az államok közötti légügyi egyezmény módosítása szükséges. A tévedést az NKH munkatársai akkor jelezték a társaság felé, tudomásukra hozva, hogy a menetrendszerinti isztambuli járatot a hatóság nem hagyja jóvá.

Válaszképpen a Wizz Air arra jutott, hogy állandó charterként üzemeltetné a járatot. Ez fából vaskarika, vagy állandó, menetrend szerinti járatot üzemeltet valaki, vagy alkalmanként közlekedő, többnyire utazásszervezőknek bérbe adott chartert.

Hazánk és Törökország között a menetrend szerinti, polgári légi forgalmat a hatályban lévő 1968-as kétoldalú légügyi egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a magyar részről kijelölt, a másik fél által jóváhagyott menetrend szerinti fuvarozó a MALÉV. Ugyanakkor az egyezmény 3. cikkeje nem zárja ki a lehetőségét több légiközlekedési vállalat kijelölését a menetrendszerinti forgalomban, amennyiben abban a felek egyetértenek, de kiköti, hogy a kérdéses társaságnak vagy a kijelölő szerződő fél - azaz a magyar vagy török állam, vagy a szerződő államok polgárainak tulajdonát kell képeznie.

A Wizz Air-t emiatt éri bírálat mondván, hogy a magyar üzemelési engedéllyel, de amerikai tulajdoni háttérrel, genfi székhellyel és a Nagy-Britanniához tartozó Guernsey szigetén bejegyzett fapados a fenti kritériumoknak nem felel meg maradéktalanul.

Válasz