Az EU korábban hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért az megköveteli a légitársaságoktól, hogy már felszállás előtt megkaphassák az utasok személyes adatait. Most viszont maga is ennek EU tagállamokbeli bevezetéséről tárgyal.

Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be az uniós utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelvre, amely a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem egyik eszköze lehet. A PNR olyan információkat tartalmaz, amelyeket a légi utasok a helyfoglalás és a jegyvétel, valamint az utasfelvétel alkalmával bocsátanak a légi fuvarozó rendelkezésére. A javaslat értelmében a légi fuvarozók kötelesek az Európai Unióba belépő, illetve onnan távozó utasok adatairól tájékoztatást nyújtani az uniós tagállamok számára, a magánélet és a személyes adatok nagyfokú védelme mellett.

A Bizottság azt javasolja, hogy a légi fuvarozók továbbítsák a nemzetközi légi járatok utasainak a fuvarozó helyfoglalási rendszerében rögzített adatait az érkezés és az indulás helye szerinti tagállam erre kijelölt egységének. A tagállamok a súlyos bűncselekmények és a terrortámadások megelőzése, felderítése, kivizsgálása és üldözése céljából elemzik és tárolják az átadott adatokat.

Kiemelik, hogy biztosítani kell a magánélet és a személyes adatok nagyfokú védelmét. Az utas-nyilvántartási adatállományban szereplő adatok kizárólag a súlyos bűncselekmények és terrortámadások elleni küzdelemben használhatók fel. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak az utazást követő egy hónapon belül névtelenné kell tenniük az adatokat, és azok legfeljebb összesen öt évig őrizhetők meg. A légi fuvarozók semmilyen körülmények között nem továbbíthatják, illetve a tagállamok nem használhatják fel az olyan különleges adatokat, amelyekből a faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy vallási meggyőződésre lehet következtetni.

A gyakorlatban számos tagállami bűnüldöző hatóság eseti alapon vagy járatonként már most is végez ilyen adatgyűjtést. A bizottsági javaslat következetesebb adatfelhasználást tesz lehetővé valamennyi érintett légi járat tekintetében, illetve egységes megközelítést teremt a tagállamok között. Ezáltal elkerülhető lesz, hogy az egyes tagállamok egymástól eltérő mértékű védelmet biztosítsanak a légi utasok személyes adatainak, és emellett ki lehet küszöbölni a biztonsági hiányosságokat, a megnövekedett költségeket és a légi fuvarozókat és utasaikat egyaránt érintő jogbizonytalanságot.

Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália jelenleg kötelezi az uniós légi fuvarozókat arra, hogy valamennyi olyan személy PNR-adatait bocsássák rendelkezésükre, akik az említett országok határait be- vagy kiutazás céljából átlépik. Ezen országok, valamint a PNR-adatokat felhasználó uniós tagállamok tapasztalatai igazolják, hogy a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus visszaszorításához szükség van a PNR-adatokra. Várhatóan körülbelül két évig tart, amíg a javaslatot megtárgyalja a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament. (sg.hu)

A ma hatályban lévő szabályozás egyenlőre csak arra kötelezi a légitársaságokat, hogy két órán belül közzé kell tenni a lezuhant gépek utaslistáját.

A légitársaságoknak a jövőben legkésőbb két órával a légi szerencsétlenség után nyilvánosságra kell hozniuk a teljes utaslistát, elkerülendő, hogy a szerencsétlenül jártak rokonait órákon át bizonytalanságban tartsák. Többek között ezt a rendelkezést tartalmazza az a jogszabály, amelyről nagy vonalakban közös nevezőre jutottak csütörtökön a tagállamok.

A légitársaságoknak a jövőben maximum két órájuk lesz arra, hogy átadják az illetékes hatóságoknak a szerencsétlenül járt repülőgépek utasainak nevét tartalmazó listát. Ez az egyik újítása a polgári légi katasztrófák és balesetek kivizsgálásának és megelőzésének szabályairól szóló rendeletnek, amelyről csütörtöki ülésükön jutottak közös megközelítésre az EU27-ek közlekedési miniszterei.

Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy a légitársaságokat kötelezzék arra, hogy a légi szerencsétlenség bekövetkeztét követő egy órán belül közzé tegyék a teljes utaslistát. A szigorítás révén a döntéshozók azt szeretnék megelőzni, hogy a szerencsétlenül járt utasok hozzátartozóit a légi katasztrófát követően órákon át bizonytalanságban tartsák, ahogy 2008-ban a spanyol SpanAir egyik járatának lezuhanását követően történt. A megállapodás szerint a tájékoztatásnak minél hamarabb meg kell történnie, de legkésőbb két órán belül - közölte a bruxinfo.hu.

A spanyol elnökség eredetileg politikai megállapodást szeretett volna tető alá hozni az új rendeletről, amely egy mára erősen elavult, még 1994-ben hatályba lépett irányelv helyébe lépne, egyszerre szigorítva és modernizálva a légi katasztrófák kivizsgálására és megelőzésére vonatkozó szabályokat. Néhány vitás kérdés megoldatlansága miatt azonban közös megközelítés lett a vége azzal, hogy az Európai Parlamenttel együtt tisztázzák majd a nyitva hagyott kérdéseket.

A rendelet az irányelvvel szemben az elsőtől az utolsó betűig kötelező és nem hagy teret a mérlegelésre a tagállamoknak. Ugyanakkor más okok is szükségessé tették a változtatást, így például az, hogy az EU-n belüli légiközlekedés sokkal összetettebbé vált az utolsó tíz évben, elsősorban a bővítés miatt.

Ezzel egyidejűleg bizottsági szakértők szerint csak néhány tagállam rendelkezik a légi katasztrófák okainak igazán szakszerű kivizsgálását lehetővé tévő kapacitásokkal, jellemzően azok az államok, ahol utasszállító repülőgépeket gyártanak. Az egyes országok know how-jához másoknak könnyebb és hatékonyabb hozzáférést biztosíthat az az új együttműködési forma, amely közös hálózatba tömöríti majd a légi katasztrófák és balesetek kivizsgálásáért felelős nemzeti hatóságokat. Bizottsági tisztviselők szerint nem egy új uniós ügynökség felállításáról van szó, hanem a nemzeti hatóságok együttműködésén alapuló európai hálózat létrehozásáról. Az új „intézmény” a nemzeti hatóságok vezetőiből, illetve azok képviselőiből áll majd és három éves mandátummal mindig egyikük elnököl majd. A hálózatnak szerepe lesz a közös képzési sztenderdek kialakításában, az adatok kiértékelésében és egy közös repülésbiztonsági adatbázis létrehozásában.

Az új hálózat ajánlásokat tehet majd a saját országuk területén történt szerencsétlenségek kivizsgálásában továbbra is kizárólagos hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak, amelyeknek 90 napon belül válaszolniuk kell és ha nem értenek egyet, meg kell indokolniuk, miért nem tettek eleget a felhívásnak.

A légitársaságoknak a jövőben legkésőbb két órával a légi szerencsétlenség után nyilvánosságra kell hozniuk a teljes utaslistát, elkerülendő, hogy a szerencsétlenül jártak rokonait órákon át bizonytalanságban tartsák. Többek között ezt a rendelkezést tartalmazza az a jogszabály, amelyről nagy vonalakban közös nevezőre jutottak csütörtökön a tagállamok.

A légitársaságoknak a jövőben maximum két órájuk lesz arra, hogy átadják az illetékes hatóságoknak a szerencsétlenül járt repülőgépek utasainak nevét tartalmazó listát. Ez az egyik újítása a polgári légi katasztrófák és balesetek kivizsgálásának és megelőzésének szabályairól szóló, az EU27-ek közlekedési miniszterei által elfogadott rendeletnek.

Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy a légitársaságokat kötelezzék arra, hogy a légi szerencsétlenség bekövetkeztét követő egy órán belül közzé tegyék a teljes utaslistát. A szigorítás révén a döntéshozók azt szeretnék megelőzni, hogy a szerencsétlenül járt utasok hozzátartozóit a légi katasztrófát követően órákon át bizonytalanságban tartsák, ahogy 2008-ban a spanyol SpanAir egyik járatának lezuhanását követően történt. A megállapodás szerint a tájékoztatásnak minél hamarabb meg kell történnie, de legkésőbb két órán belül - közölte a bruxinfo.hu.

A spanyol elnökség eredetileg politikai megállapodást szeretett volna tető alá hozni az új rendeletről, amely egy mára erősen elavult, még 1994-ben hatályba lépett irányelv helyébe lépne, egyszerre szigorítva és modernizálva a légi katasztrófák kivizsgálására és megelőzésére vonatkozó szabályokat. Néhány vitás kérdés megoldatlansága miatt azonban közös megközelítés lett a vége azzal, hogy az Európai Parlamenttel együtt tisztázzák majd a nyitva hagyott kérdéseket.

A rendelet az irányelvvel szemben az elsőtől az utolsó betűig kötelező és nem hagy teret a mérlegelésre a tagállamoknak. Ugyanakkor más okok is szükségessé tették a változtatást, így például az, hogy az EU-n belüli légiközlekedés sokkal összetettebbé vált az utolsó tíz évben, elsősorban a bővítés miatt.

Ezzel egyidejűleg bizottsági szakértők szerint csak néhány tagállam rendelkezik a légi katasztrófák okainak igazán szakszerű kivizsgálását lehetővé tévő kapacitásokkal, jellemzően azok az államok, ahol utasszállító repülőgépeket gyártanak. Az egyes országok know how-jához másoknak könnyebb és hatékonyabb hozzáférést biztosíthat az az új együttműködési forma, amely közös hálózatba tömöríti majd a légi katasztrófák és balesetek kivizsgálásáért felelős nemzeti hatóságokat.

Bizottsági tisztviselők szerint nem egy új uniós ügynökség felállításáról van szó, hanem a nemzeti hatóságok együttműködésén alapuló európai hálózat létrehozásáról. Az új „intézmény” a nemzeti hatóságok vezetőiből, illetve azok képviselőiből áll majd és három éves mandátummal mindig egyikük elnököl majd. A hálózatnak szerepe lesz a közös képzési sztenderdek kialakításában, az adatok kiértékelésében és egy közös repülésbiztonsági adatbázis létrehozásában.

Az új hálózat ajánlásokat tehet majd a saját országuk területén történt szerencsétlenségek kivizsgálásában továbbra is kizárólagos hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak, amelyeknek 90 napon belül válaszolniuk kell és ha nem értenek egyet, meg kell indokolniuk, miért nem tettek eleget a felhívásnak.

Néhány nyitott kérdésben ugyanakkor nem sikerült dűlőre jutniuk a közlekedési minisztereknek. Egyes kormányok további vitát tartanak szükségesnek arról a javaslatról, ami fokozottan összehangolná a légi szerencsétlenségekkel kapcsolatban folyó biztonsági-szakértői és jogi-igazságügyi vizsgálatokat. Az Európai Bizottság pedig ahhoz ragaszkodott, hogy a kisebb méretű repülőgépeket ért baleseteket és légi katasztrófákat is kötelezően ki kelljen vizsgálni a rendelet által rögzített paraméterek figyelembe vételével.

A megállapodás értelmében ugyanis minden egyes légi szerencsétlenséget, balesetet és súlyos incidenst egy független testületnek kell kivizsgálnia. A négy éve létrehozott Európai Légibiztonsági Ügynökség (EASA) képviselőt küldhet tanácsadói minőségben a nemzeti hatóságok által folytatott vizsgálatok segítésére.

Bizottsági források úgy vélik, hogy a légi szerencsétlenségek kivizsgálásáról szóló új jogszabállyal az EU teljesen kiépítené a világon is egyedülálló repülés biztonsági rendszerét, amelynek már részei az uniós területről kitiltott légitársaságokat tartalmazó feketelista, és a repülőgépek biztonsági ellenőrzésének szabályai.