Az Identity Project és a NoPNR nevű civil szervezeteknek köszönhetően mindenki betekintést kaphat az Európai Unió és az Egyesült Államok tervezett légiutas-megállapodásának részleteibe.

Az egyeztetésekre és az egész folyamatra jellemző, hogy a dokumentum hivatalosan is szigorúan titkos besorolást kapott, ennek ellenére nem sikerült megakadályozni a kiszivárogtatását. Az európai parlamenti képviselők kizárólag felügyelet mellett és egy titkosítási nyilatkozat aláírása után tekinthették meg a megállapodás végső tervezetét.

A nagy titkolózás nem volt véletlen, az egyezmény néhány pontja ugyanis adatvédelmi szempontból enyhén szólva aggályos.

A dokumentum szerint a légitársaságok kötelesek lesznek minden a jegyfoglalási rendszerükben lévő adatot megosztani az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumával. A rendszerekben várhatóan 19 különböző kategóriába sorolják majd az adatokat és a légitársaságok az utasaikkal kapcsolatban összesen 70 információra lesznek kíváncsiak. "Mindez olyan, mintha valaki a kutyájára bízná a kolbászt" - jegyezte meg Alexander Sander, a NoPNR munkatársa. Az aktivista szerint senki sem tudja majd garantálni, hogy az összes adatot tárolni fogják-e és ha igen, ki fogja ellenőrizni a törlésüket az adatbázisokból. Az adattárolás hivatalos célja egyébként "az emberi élet védelme és a biztonságról való gondoskodás."

A megőrzésre szánt információk között lesznek az utasok nevei, címei, telefonszámai, útlevélszámai, hitelkártyáik adatai, az útitársaikkal kapcsolatos információk és az étkezésükre vonatkozó feljegyzések (ez a gyomrukban kábítószert szállítók miatt fontos), de ugyanígy feljegyzik azt is, ha valaki kerekes székes. Emellett nem hiányozhatnak az olyan intim adatok, amelyek az utas vallási hovatartozására, politikai meggyőződésére, szexuális életére vonatkoznak, utóbbiakat viszont 30 napon belül kötelező lesz végérvényesen törölni, kivételes eseteket kivéve. Azt azonban, hogy mi tartozik, hogy a kivételes esetek közé, az anyag készítői nem részletezik.

A megállapodás lehetővé teszi az adatok továbbadását a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), az Europol és harmadik fél számára. Vészhelyzetben mindez jogi garanciák nélkül is megtörténhet. Az adatokat az Europol mellett az Eurojust, illetve más európai igazságügyi és bűnüldöző szervezetek is kikérhetik. Az adatokat az amerikai belbiztonsági minisztérium akár 15 éven át is tárolhatja.

"Az egyezmény semmilyen formában sem teljesíti az Európai Parlamentnek az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos követeléseit" - nyilatkozta Martin Ehrenhauser európai parlamenti képviselő. A szerződés ratifikálásával kapcsolatban Franciaország, Németország és Ausztria is jelezte a fenntartásait.

sg

Berta Sándor