A színes füst a repülő mögött létrejött örvényeket mutatja

A hír kapcsán a rádióban a Budapest Airport szóvivője tájékoztatta a riportert, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a leszálló / felszálló repülőgépek pakolják le a cserepeket a rákoshegyii házakról. Hangosan felnevettem: ekkora szemenszedett hazugságot még politikustól is ritkán hallani! (Ha így van, korábbi hasonló rongálást miért ők javíttattak ki?)




Örvénylő légáramlat a repülő mögött

Szeretném elmagyarázni, hogy miért vagyok, s miért lehet bárki biztos benne, hogy repülő a "tettes", aki csak egy kicsit is konyít a folyadékok dinamikus viselkedéséhez. (Mert a levegő ebből a szempontból is folyadékként kezelendő közeg, persze ettől még aerodinamikának hívják a tudományt, amely foglalkozik vele.) Nem bonyolult és nem ördöngös dolog, hanem hétköznapi józan paraszti ésszel könnyen belátható!



Egy repülő által megrongált tetőzet (fotó: Blikk)

A repülőgép, amikor repül, folyamatosan beleütközik a levegőbe - mint egy úszó, vagy egy hajó a vízbe - s akadályt képez a levegő útjában. Akár a levegő mozog, akár a benne lévő akadály, ugyanazok a szabályok érvényesek rá. A levegő kikerüli az akadályt - ez esetben a repülőgép testét és szárnyait, majd a gép mögött a kerülőutakat tett két légáramlat ismét összetalálkozik.



A felhajtóerő és annak szabályozása a szárnyvégi lapok állításával

Ahhoz, hogy a gép repülni tudjon, el kell érni, hogy a szárny alatt és felett haladó légáramlat sebessége eltérjen, mégpedig úgy, hogy a szárny feletti áramlat gyorsabb legyen a szárny alattinál, csak így jön létre az a felhajtóerő, amely a levegőben tartja a gépet. A szárny alatt nagyobb nyomás keletkezik így, mint felette. A szárny mögött a két különböző légáramlat találkozásakor a keveredésük örvényeket hoz létre.




Ezt bárki otthon ellenőrizheti: egy csésze forró, gőzölgő kávé gőzébe, vagy felfelé szálló füstbe dugja be az ujját (ceruzát, egy virág szárát, akármit), s figyelje meg, hogy az akadály felett a füst / gőz kis kunkori pamacsokat vet. Ezt megteszi akadály nélkül is nagyobb távolságra a forrástól, de itt közel az ujjunkhoz fognak örvénypamacsok kialakulni. A repülőgép esetében is hasonló örvények keletkeznek. Szerencsés esetben ha egy épp elhaladó gép kondenzcsíkját nézzük (akár kis kézi távcsővel, akár szabad szemmel), láthatjuk, hogy a kondenzcsík kis távoságra a géptől örvénykarikákba áll össze. Sok esetben maga a teljes csík felszakadozik apró gyűrűkre, oválisokra, s néha szépen kivehetőek a csík irányára merőleges örvények. Ehhez persze az kell, hogy a levegő páratartalma okán láthatóvá váljon. Azonban modellezéssel kiválóan bemutatható, meg lehet oldani úgy, hogy a szárnyakra színes füstöt kibocsátó eszközt tesznek, amely segít meglátni a gép mögötti levegő viselkedését.
Az, hogy az örvénysorok a szárnyak mögött "vízszintesen" terjednek-e, vagy bizonyos szöget zárnak be a géppel, attól függ, hogy a gép egyenesben repül, vagy ereszkedik illetve felszáll-e éppen. Ez utóbbi két esetben a szárnyakon lévő lapokat állítják be úgy, hogy a felhajtóerő megváltozzon - ezzel együtt fordul elő, hogy a keletkező örvények a gép alatti régiót érinthetik.



Minél nagyobb a gép, annál erősebbek az örvények

A pilóták, repülésirányítók tökéletesen tisztában vannak ezzel, mivel egy ilyen örvénysorba belerepülni nagyon balesetveszélyes, képes földhöz vágni a repülőt! Pont emiatt a kifutópályák tervezésekor, illetve azok használata során figyelembe is kell venni, hogy ne tudjon egy gép az előtte haladó örvénysorába ütközni.

Ha valaki egy reptérhez túl közel lakik s így a gépek felette 100-300 méter magasságban húznak el, az azokról leszakadó örvények könnyedén elérhetik a felszínt. Attól függően, hogy milyenek a szélviszonyok, ez a turbulencia lehet szinte észrevehetetlen, vagy tetőket megbontó erősségű is. A szél mellett a gép sebessége, nagysága, a szárny mérete és alakja szintén meghatározó tényező. Ha elég erővel ér földet az örvénysor, egy szélviharhoz, tornádóhoz hasonlóan tud leszedni cserepeket a házak tetejéről, per. A forgó levegő nekiütközik a cserépnek, befordul a cserép alá, megemeli, majd odébbrakja…




Cseréppakolás szempontjából az az "ideális", ha a gép nagy, lassan repül, s sima a szárnyak felülete. Ez tökéletesen illik a felszálló s leszálló utasszállító vagy teherszállító repülőgépekre, amelyek a kifutópálya végét elhagyva, vagy oda leereszkedve elszállnak a közeli épületek felett. Ennek okán is határozták meg törvényileg, hogy milyen közel épülhet kifutópálya egy lakott övezethez, hazánkban ez 5 km.





A mi esetünkben nem a házakat építették a már kész kifutópályához, hanem a pálya készült a régóta lakott terület tőszomszédságában, attól mindössze másfél kilométerre, törvénytelenül…