Meteorológiai alapok:

Ha úgy repülünk, hogy nem ismerjük a felhőket, és ezek üzeneteit, akkor az olyan, mint ha úgy vezetnénk, hogy nem ismerjük a közlekedési táblákat. A világ legjobb pilótái között sokszor az dönt, hogy ki tudja pontosabban megjósolni a napi időjárásban rejlő lehetőségeket.

Az igazi pilóta reggel azzal kezdi, hogy kinéz az ablakon, és az eget bámulja, vajon hol lehet ma és mekkorát repülni. És megteszi ezt minden reggel, még ha nem is fog aznap repülni… Az alábbiakban egy kis bevezetőt olvashattok a meterológia világába. A légkőr: A földet kb.: 120 kilométer légburok veszi körül, ami oxigén, nitrogén, széndioxid, és nemesgázokból, valamint változó mennyiségű vizgőzből áll.
Ezt a légkőrt atmoszférának nevezzük, melynek a mérete eltérő a föld forgásának köszönhetően, azaz az egyenlitőnél vastagabb, mint a sarkoknál.

Az atmoszférát külömböző rétegekre (szférákra) osztották:
A legalsó réteg a troposzféra (kb11000méteres magasságig, egészen a tropopauzáig tart, ami átmenet a stratoszférába) ebben a térben játszódnak le azok az időjárási jelenségek, amik közvetlen hatással vannak életünkre, és mivel a légkőr szinte teljes vizgőzkészlete ebben a rétegben található ennél feljebb már nem keletkeznek felhők. A szél kialakulása és fajtái: Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek

1) a szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.

2) a szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

3) Coriolis-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A Coriolis-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.
Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz. D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz. D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz. D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz. Felhők:

FEL-HŐ

Ha a kondenzáció nagyobb magasságban játszódik le, akkor felhő képződik. A felhőképződéshez tehát szintén a levegő lehűlése szükséges, amely a levegő felemelkedésével valósul meg. Ha a felemelkedő és lehűlő levegő eléri a harmatpontot, akkor kicsapódik a benne lévő vízgőz, és megkezdődik a felhőképződés. Nyugalomban lévő levegő hőmérséklete fölfelé 100 méterenként 0, 6°C-kal csökken. Labilis rétegződés, azaz a légkör instabilitása (kumuluszok az égen, termiktevékenység a jele) során a fölfelé áramló levegő hőmérséklete a harmatpont eléréséig 100 méterenként közel 1°C-kal, a harmatpont elérése után - mivel a kondenzáció hőtermelő folyamat - már csak 100 méterenként 0, 5 °C-kal Csökken. A köd és felhõképzõdés különbsége, hogy míg a köd a talaj közelében keletkezik, a felhõképzõdésnél a levegõ a magasban hűl le.

A felhőképződés 3 fajtája:

Konvektiv:

A levegő a napsütötte ez által felmelegedő talajjal kölcsönhatásba lépve felmelegedik, felszáll, harmatpontot elérve (ez a felhőalap) a nedvessége kicsapodik”a viztartalma láthatóvá válik-megjelenik a felhő. Nekünk siklósoknak ez a kedvencünk, hiszen ez jelzi nekünk a termikus aktivitást. A képen szép lapos gomolyfelhők. Ez a szépidő jele, ha a gomolyfelhők magasabbra fejlődnek az erősebb feláramlásokat sejtet.

Frontális:

Minden pilótának tudnia kell az előzetes tipikus jelekből, hogy mikró fejlődik ilyen viharfelhő, és a leghamarabb le kell szállni, mert egy ilyen felhő egyszerűen besszippanthat, és másodpercek alatt fogsz 1000méter és 4-5000 méter között liftezni. Különböző hőmérsékletű légtömegek (frontok) találkozásakor a melegebb levegő felkúszik a hideg hátán, és a harmatpontot elérve felhő képződik. Ezek egészen a tropopauzáig is érhetnek, ami a troposzféra és a stratoszféra közötti réteg kb.: 10kilóméter magasan. Az egyik legnagyobb esőfelhőt Kolorádóban figyelték meg, magassága meghaladta a 11 kilómétert, és a megmért legnagyobb feláramlás a felhőben 86m/s!-volt.

A képen a hidegfront érkezése látható, a nagy magasságban beáramló hideg levegő helyet cserél a talajközeli nyugtot meleglevegővel, ez heves feláramlásokat eredményez, igy a hirtelen nagy magasságig terjedő és „hízó” felhő nem tudja tartani saját súlyát és lehullik. Heves zivatarokat eredményezve. Ennek a felhünek a neve: kumulonimbus. Ha a felhő a troposzféra tetejéig ér, ott nem tud továbbfejlődni és a tropopauza mentén szétterűl. Ilyenkor veszi (cumulonimbus-incus) fel a tipikus üllő alakot, ilyenkor a neve „Icus” kiegészítőt kap. A hidegfront hamar elvonul, kisüt a nap, de a talaj nedvessége miatt ilyenkor még nem képződnek termikek, és az erős szél miatt repülésre alkalmatlan időt eredményez. álltalában hidegfront átvonulása után a 2-ik 3-ik napon a legidálisabbak a körülmények távrepülésre.

Orografikus:

Mozgó légtömeg nagyobb hegynek ütközik, ez felfelé kényszeríti, a harmatpontot elérve felhő képződik. A kisképen jól látszik, hogy az áramló levegő jobbról érkezik, elérve a hegyet a gerincen felemelkedik, és a harmatpontot elérve a benne lévő vízgőz kicsapódik. És megjelenik a felhő.

Felhők elnevezései:

A felhőknek 3 fajtája létezik

A cumulusok: konvektiv feláramlás útján jönnek létre, jelenlétük termikeket jeleznek.

A pilóták mindig megbecsülik a felhőalap magasságát, repülés során ennek az értéknek a feléig a talajra helyezkednek, azaz a talaj domborzatát és színeit figyelve keresik az újabb elpattant termiket, a fölött viszont már felhőről felhőre repülnek, hiszen egy „kipukkanó kispárna” vagyis megjelenő felhő biztosra előli az akti termiket. Felhők széleinél általában turbulens a levegő, és leáramlások is keletkeznek, hiszen ahol van FEL, ott van LE is.
Ha a felhő alja még kontúros, akkor a táplálás még tart, ha feszessége csökken és foszlányok jelennek meg, akkor oszlik fel a felhő. Ezek az időszakok ciklikussak, ha kora reggel már kumuluszok jelennek meg, az esőt jelezhet, mivel kevés besugárzás is elég a felhőképződéshez, de mivel a ma egészen délig egyre erősebben sugárzik, ezekben az ismétlődő ciklusokban egyre magasabbra, és nagyobbra híznak a kumuluszok.

A stratus felhő nagykiterjedésű egyenletesen felszálló légtömegből képződik, nálunk a melegfront tipikus jele, tehát a frontális felhajtómehanizmusban leírtak szerint jön létre. Hosszú napokig is tartható nem túl heves esőzéssel jár, a nap csak néhol vagy egyállltalán nem üti át. Ilyenkor a zárréteg (azaz a levegő hőmérséklete a magassággal nem csökken, hanem nő, mert a melegfront érkezésekor a hidegebb levegőrétegen felcsúszik--inverzió) miatt a felhők nem tudnak magasra fejlődni, hanem a zárréteg mentén széterülnek, összefüggő felhőtakarót alkotva.

(stratocumulus)

A cirrus felhők 4000méter felett keletkeznek, jellemzőjük hogy halmazállapotuk szilárd, azaz jégszemecskék alkotják. Ez sokszor kényelmetlenséget okozhat, ha nagyobb repülést tervezünk, hiszen jelenlétük zavarja, akadályozza a nap teljes besugárzását.

Ezt a 3 alapfajtát a magasságuk szerint további névkiegészítésekkel látták el.
Az alacsonyszintű (0-2000méterig) felhők nem kapnak előtagot,(pl.: cumulus) míg a 2000 és 4000 méter között elhelyezkedő középmagas felhők ALTO- a 4000méter felettiek CIRRO- előtagot kapnak.(altocumulus, cirrocumulus)

Létezik egy harmadik kiegészítés a NIMBUS-, ez egyszerűen olyan felhőt jelez, ami esőt hoz.
Tehát alakjuk szerint gomoly kumulusz, vagy összefüggő stratusz, magasságuk szerint alacsony, közép (alto) vagy magasszintű (cirro) ha esőt hoz, akkor nimbus kiegészítő.
Nagyon fontos hogy repülés előtt vagy közben észleld a felhőkből, és következtetni tudjJés a légköri jelekből a várható időjárási szemétkedéseket a várható körülményekre. Ha a zivatarfelhő besziv, ott nem lesz alkalmad elbeszélgetni vele, és nem fogja, abbahagyni hiába kéred. a mentőernyő sem seggit, hiszen ha kinyitod, akkor végleg elveszted a kontaktot a szárnyaddal, és azon csüngve fogsz úgy járni, mint azt feljebb már leirtam.a legjobb, ha repülés előtt tájékozódsz a meteorológiai szolgálatnál a várható körüményekről telefonon, vagy Interneten.