1910. október 8-án Gábor Dénes még tanulóként jelentette be Budapesten első aeroplán-körhinta nevű találmánya szabadalmaztatási kérelmét.

A Gábor família egy elegáns házban lakott Budapest új városnegyedében. A kisfiú akkori szokás szerint a cselédlánnyal délutánonként átsétált a közeli Városligetbe. Ott sok bámészkodni való akadt. Az állatkert kerítésén keresztül látni lehetett az imbolygó tevéket, a hosszúnyakú zsiráfot. Majd a mutatványosok következtek. Ott elnézte a körhintán sikongva pörgő leányokat. Egyszer csak, alacsonyan berregve elsuhant a liget felett egy duplafedelű gépmadár. A kisfiú felkapta a fejét. Még a pilóta lobogó piros sálját is látta, meg hogy kesztyűs kezével integet a korzón bámészkodóknak. És akkor felvillant előtte valami. Hirtelen sarkon fordult, aztán futás hazáig. A hoppon maradt cselédlány hiába kiabált utána: úrfi, úrfi, hova rohan? Várjon!

Gábor Dénes kifulladva szobájába ért. Azon nyomban rajzolni kezdett. A mű készen lett, mire a lány is betoppant. Nézd Julcsa, mit találtam fel! - és mutatta a művét.

Ezek itt kis aeroplánok, mindegyiken elektromos motor hajtja a propellert. Ez meg a drótkötél, ami az árbóchoz csatlakozik, nem engedi a gépmadarat elszállni, csak mindig körbe, körbe járni, ha pörög a légcsavarja. Ezek igazi masinák, nem mű aeroplánok, mint a mostani körhintán! – lelkendezett. Meglásd, ha a találmányom elfogadják, akkor ilyenen fogsz körözni azzal a nagybajszú bakáddal.

Este a papa egy kicsit segített a megfogalmazásban. Gábor Dénes 10 éves volt, amikor az első találmányát beadta a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz, és 1911. november 14-én 54.103 számon szabadalmat kapott az aeroplán körhintára.

A család ezután kis laboratóriumot rendezett be számára. A hatás nem maradt el.

Lényege az volt, hogy több, kisebb méretű, különféle típusú és személyek befogadására alkalmas aeroplánokból álló szerkezet volt egymással rugalmas kapcsolás segítségével gyűrűalakban összekötve, és mindegyik egy, a körhinta közepén elhelyezkedő függőleges tengelyhez volt rögzítve. A körhinta középső főtengelyét egy motor hajtotta, mely a repülőgépeket körben megforgatja. A aeroplánokra ható centrifugális erő illetve a szárnyakra ható felhajtóerő együttese segítségével a kis repülőgépek felemelkednek, és egy repülő körhintát alkotnak. A szabadalmi leírás szerint a körhinta "egyrészt tanulságos, másrészt szórakoztató célokat szolgál".

Ezt az első szabadalmát még 61 követte. A legtöbb találmány lényegi gondolata hasonló hirtelenséggel született meg benne.

Gábor Dénes elektromérnök feltalálónak vallotta magát.

Életműve, és azok az emberek, akik kapcsolatba kerültek vele, bizonyítják, hogy lángész volt. Rendelkezett azokkal az alapokkal, amelyekről indulva találmányai hajtóerejével felkapaszkodhatott a tudomány Olimposzára, egészen a Nobel-díjig. Kiváló fizikus volt, aki a felsőbb matematikai eszköztárat is otthonosan használta. Tudott szárnyalás nélküli, szolgai, pontos mérnökmunkát végezni, ha arra volt szükség. Svéd teniszbajnok is volt, de elénekelt minden híres operaáriát eredeti nyelven.

Az irodalmat szerető és jól ismerő elmés társalgó volt, aki pesti viccáradattal is elkápráztatta barátait. Micsoda tragédia, hogy ezt az embert egy súlyos agyvérzés élete alkonyán némává tette.

Forrás: Feltalálóink.hu