Hazánk, a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk kezdeményezés (FAB CE) tevékeny résztvevőjeként  kormányszinten határozatban rögzítette, hogy egyetért a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás szövegével, és felhatalmazta a nemzeti fejlesztési minisztert annak végleges megállapítására. 

Az európai légtér kilenc nagyobb regionális egységbe szervezése, a jelenlegi, államhatárokhoz igazodó rendszer átalakítása meghatározó eleme az Európai Unió legfontosabb légiközlekedési törekvésének, az Egységes Európai Égbolt kialakításának. A funkcionális légtérblokkok közelebb visznek az európai légtérben kialakult kapacitásgondok megoldásához.

Rajtunk kívül még Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia érdekelt e Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásában - így szól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye, melyet az alábbiak szerint fejt ki a hivatali anyag:

A program soron következő lépése a 2011 áprilisában, Szlovéniában tervezett FAB Egyezmény (FABA) aláírása, mely alapján a tagországok kijelölik az állami szintű döntés-előkészítő és döntéshozó szervezeteket, az országhatároktól független légtér-szektorokat, illetve az azokban felelős léginavigációs szolgáltatókat.

A majdani megállapodás a Szerződő Államok között kialakítandó Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk jogi és intézményes hátterének megteremtését tűzi ki célul. A közép-európai légtér jelentősége kimagasló az európai légiforgalmi szolgáltatásokban, így a légi navigációs szolgálatok fejlesztése a közlekedés térségen túlmutató hatású javításához járul hozzá.

A Megállapodás megvalósítása, működtetése és továbbfejlesztése érdekében a dokumentum elfogadása esetén a Szerződő Államok és a légtérben kijelölt légiforgalmi szolgáltatók delegáltjaiból közös döntéshozó testület, FAB CE Tanács alakulhat.

Magyarország egyértelmű célja, hogy a magyar légiforgalmi irányításnak méltó szerep jusson a közép-európai légtérblokkban. Stratégiai erősségeként a HungaroControl Zrt. a rendelkezésére álló tudás és műszaki adottságok birtokában magas minőségű szakemberképzést biztosíthat a hat partnerország számára.

A társaság a nemzetközi piacon hasznosítható kutatás-fejlesztési eredményekkel állhat elő a jövőben is.

A vállalatnál működő CRDS (Central European Research and Development Simulation) szimulációs központ az egyetlen a térségben, és egész Európában is csak Franciaországban van hasonló eszköz. A magyar légiforgalmi irányítás tehát alkalmas lehet arra, hogy a légtérblokkon belül több szolgáltatás központi ellátását is magára vállalja.

Gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból is hatékonyabb üzemelést tesznek lehetővé, miközben általuk megtartható, növelhető a repülésbiztonság magas szintje. A funkcionális légtérblokkok létrejöttével a légi járművek a lehető legrövidebb útvonalon közlekedhetnek majd, üzemeltetési költségeik így csökkennek.

A gazdaságosság és gyorsaság mellett az ésszerűbben szervezett közlekedés a károsanyag-kibocsátás, zajterhelés mérséklését is eredményezi. A legfontosabb változtatások a légi forgalom irányításában várhatók, a légtérblokkokba szerveződés összehangoltabb koordinációt tesz majd lehetővé. A tagállamok feladata politikai akarattal és gazdasági ösztönzőkkel fellépni a légtérblokkok kialakítása érdekében, a szolgáltatók gyakorlati hozzájárulásával.

A magyar elnökség prioritásként kezeli az Egységes Európai Égbolt létrehozását. 2011. március 3-4-én ezért magas szintű ATM (Air Traffic Management) konferenciát szervezett Budapesten. A résztvevők egyetértésével elfogadott Budapest Nyilatkozat a megvalósítandó feladatokat nevesíti, összegzi. A dokumentum a tagállamok, az Európai Bizottság, a funkcionális légtérblokkok, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a légi navigációs szolgáltatók, a repülőterek, a szociális partnerek, a légtérfelhasználók és az európai intézmények számára jelöl meg cselekvési pontokat.

A felsoroltak között szerepelnek rövid távú, a nyáron várható légiforgalom-irányítási kapacitásproblémák megelőzését és mérséklését segítő operatív intézkedések is.

A Budapest Nyilatkozat kimondja: a tagállamok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a funkcionális légtérblokkok kialakítása a 2012. december 4-i határidőig megtörténjen.

Az Egységes Európai Égbolt (SES) koncepció keretében – az Európai Bizottság 2007. május 23-ai kezdeményezése és az EUROCONTROL szervezésében kidolgozott elképzelés alapján az európai kontinens 34 állama, valamint két észak-afrikai és egy közel-keleti ország feletti légtér kilenc, országhatároktól független régióban (ún. funkcionális légtérblokkokban, a továbbiakban: FAB-ok ) biztosítja a polgári légi-navigációs szolgáltatást.

Az Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország Szlovákia, Szlovénia és Magyarország részvételével megvalósuló Közép-európai Funkcionális Légtérblokkban (FAB CE) a tagországok a polgári léginavigációs szolgáltatással összefüggő feladatok egymás közötti felosztásával racionalizálják a légtérszerkezetet és a légiforgalmi kapacitási mutatókat, növelve ezzel hazánk, illetve az Európai Unió légiközlekedési iparágból származó gazdasági mutatóit.

FAB CE - a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk

Az új légtér-felhasználási koncepcióval megvalósuló gazdasági fejlődési célkitűzések között a kevesebb légiforgalmi irányítási szektor kijelölése, nagyobb kiszolgálói kapacitás biztosító légi útvonalhálózat, költséghatékonyság, rövidebb repülési útvonalak és kevesebb üzemanyag felhasználás, továbbá a növekvő légiforgalom biztonságosabb, illetve késésektől mentes kiszolgálása szerepel.

Az uniós rendeletekben meghatározott előírásoknak megfelelően a kialakításra kerülő új légtérszerkezet, illetve az alkalmazandó eljárások – annak ellenére, hogy a program nem érinti az országok légterének szuverenitásával összefüggő védelmi és felelősségi kérdéseket – közvetett módon hatást gyakorolnak a nemzeti és szövetségi vonatkozású állami célú légiközlekedési feladatok (légtérrendészet, légtérellenőrzés, kiképzési és valós műveleti repülések, légtérgazdálkodás) jövőbeni végrehajtására.

A program nemzetgazdasági és szakmai törekvéseinek eredményes megvalósulása érdekében a honvédelmi tárca aktívan együttműködik a hazai állami (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Közlekedési Hatóság) és szakmai (HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. – HC Zrt.) szintű szervezetekkel.

A magyar léginavigációs szolgáltató közép-európai térségben már megszerzett stratégiai pozíciójának erősítése – a gazdasági szempontok mellett – honvédelmi érdekek alapján is kiemelt fontossággal bír, mivel az integrált szervezetként működő HC Zrt. a Magyar Honvédség részére is ellát légiforgalom-szervezési feladatokat.

A feladatok jövőbeni végrehajtásának biztosítása érdekében a Honvédelmi Minisztérium – a kialakított hatékony koordinációs folyamatok keretein belül – minden részletre kiterjedően képes és elkötelezett a nemzeti honvédelmi, illetve szövetségi érdekek képviseletére, azok érvényesítésére.

A tárgyalások során a magyar katonai fél – a polgári együttműködőkkel közösen elérendő kompromisszumok mellett – továbbra is partner olyan légtérszerkezet és munkatechnológiai eljárások kidolgozásában, amelyekkel a honvédelmi repülő műveletek (légtérellenőrzési, légtérrendészeti és egyéb harckiképzési feladatok) akadálymentesen végrehajthatóak.

A tervek szerint a kidolgozott szakmai tervezetek (légtér-gazdálkodási és kapacitási tervek, munkatechnológiai eljárások, szervezeti elemek működési szabályzatai, stb.) a FABA alapján megalakuló Polgári-katonai Légtér Koordinációs Bizottság (JCMACC), valamint a Nemzeti Felügyelő Hatóságok Koordinációs Testülete (NSA CC) előzetes jóváhagyásával kerül felterjesztésre a FAB CE Tanács (Council) részére.

A program 2012. december 04-től az ún. statikus működési szakaszba lép, amely fázisban a léginavigációs szolgáltatók az országhatároktól független, rögzített koordináták és magassági határok szerint működő körzeti légiforgalmi irányítói szektorokban nyújtanak szolgáltatást.

forrás: Honvédelmi Minisztérium