A Ferihegyi Nemzetközi Repülõtér Budapest egyetlen repülõtere, Magyarország öt nemzetközi repülõterének egyike. Nevét Mayerffy Ferencrõl, a környék egykori bérlõjérõl kapta a XIX. század közepén. 16 km-re, délkeletre fekszik a fõvárostól. A repülõtéren található három terminálról (1, 2A, 2B) jelentõs számú nemzetközi járat indul, fõleg Európa nagyvárosaiba, de Ázsiába, Észak-Amerikába és a Közel-Kelet országaiba is.

Terminál történet: 1939 szeptemberében, miután a város légiforgalma kinõtte a budaörsi repülõtér nyújtotta lehetõségeket, pályázatot írtak ki a ferihegyi repülõtér építésére. A beérkezett pályamunkák közül ifjabb Dávid Károly lett a nyertes, aki tervében egy olyan vasbeton szerkezetû téglaépület alaprajzát álmodta meg, melynek felülnézeti képe egy repülõgép volt. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felõli homlokzat, szárnyai pedig a felszálló mezõ felé nézõ emeletes épületrészek. Az épülettömb kifutópályára nézõ frontjára Dávid kilátóteraszt és terméskõ borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett, ezek mintázták a képzeletbeli repülõgép motorjait. Ezzel, Ferihegy 1-es terminálja a maga idejében Európa egyik legmodernebb repülõterének számított.

A II. világháború rombolása után a repülõteret 1950. május 7-én nyitották meg, noha egyes részei csak késõbb lettek készen. Eredetileg a Maszovlet (Magyar Szovjet Légiforgalmi Rt.) számára építették, ami a Malév jogelõdje volt. Ferihegyrõl az elsõ nyugatra induló menetrendszerinti járat a Malév bécsi járata volt, míg az elsõ nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre, a KLM holland légitársaság volt.

Ferihegy 1 a nyolcvanas évekre már nem bírta a terhelést, ezért miután felavatták a Ferihegy 2B-t is, Ferihegy 1-en már csak teher- és kisgépes forgalom, valamint kormányzati különgépek fogadása folyt. Ferihegy nagy része ekkoriban fõleg irodaházként funkcionált, a XXI. század elsõ éveiben ugyanis csökkent a forgalom. A 2000-ben mûemlékké nyilvánított épülethez tartozó repülõtéren, 2003-ban az ún. fapados légitársaságok színre lépésével a forgalom ismét jelentõsen növekedni kezdett, és újra megnyitották a Ferihegy 1-et, ami így is egyszerre csak egy járatot volt képes kezelni.

2004 októberében kezdõdött több hónapos mûemléki felújítás, a Budapest Airport Kft. megbízásából készült. A munkálatok során igyekeztek megõrizni az épület eleganciáját, fõképp azzal, hogy sok üveget használtak, mely amellett, hogy légiessé teszi a modern részeket, kiemeli a márvány és mészkõ burkolatokat. A korabeli hangulatot a fõ váróterem falaira elhelyezett barnás képek, bútorok idézik, valamint az a kávézó, melyet a korabeli fényképek alapján hajszálpontosan rekonstruáltak.

A mûemlék jelleg és az épület adottságai azonban, számos szolgáltatást nem tesznek lehetõvé, nincs külön tranzit az átszálló utasok számára, csomagok továbbítása nem megoldható, hely hiányában nem tudtak kialakítani külön business és VIP várót sem. Éppen ezért elsõként csak diszkont légitársaságok jelentkeztek a terminál használatára. A Budapest Airport Rt. a következõ légitársaságokkal kötött szerzõdést: easyJet, Germanwings, Malmö Aviation, Norwegian Air, SkyEurope, Sterling, Wizzair.

Mindent összevetve egy klasszikus és barátságos repülõteret kaptunk, ahol szépen kivitelezett terekben mozoghatunk és némileg bepillantást nyerhetünk abba a világba, ami a repülés élményét a negyvenes években jellemezte.

Forrás: Ferihegy Airport