A második világháború kitörése előtt választották ki az új repülőtér helyét Ferihegypusztán.
A forgalmi épületet ifj. Dávid Károly álmodta meg, s a véglegesen elkészült repülőteret dr. Jáky József készítette. Az építési munkálatok 1941-ben kezdődtek el. A forgalmi épület jelentős része és a hangárok háborús események között készültek. Ám a háború alatt a repülőtéri épületek negyven százaléka elpusztult. A kormány 1949-ben elhatározta a Ferihegyi repülőtér újjáépítését és befejezését, melyet lényegében Dávid Károly tervei alapján készült el. 1950 május 9-én megnyílt a repülőtér, mely méreteivel, forgalmi épületével és kapcsolódó létesítményeivel, akkoriban Közép-Európa legkorszerűbb repülőtere volt. A repülőtér forgalmi épülete a repülőgép formáját követte. A több szintet átfogó utas-, fogadócsarnok, kísérők váróterme, étterem a törzsben, a forgalomirányító és az egyéb kiszolgáló helyiségek a többszintes szárnyakban és a farokrészben helyezkednek el. A forgalomirányító tornyok a repülőgép légcsavarját szimbolizálták.
A tervező az utascsarnok kialakításánál klasszikus egyszerűségre jó arányokra, részletek összehangolására, jó minőségű anyagokra törekedett. Kettős cél vezette, a monumentalitást, a reprezentációt akarta biztosítani, amire az érkező utas igényt tart, ugyanakkor a megnyugvást, amire a szorongó elutazónak van szüksége.
A növekvő utas- és áruforgalom érdekében az 50-es évek végén és a 60-as években bővült a forgalmi épület, új raktárak, tranzitszálló és étterem épült. Az átalakítások megváltoztatták a forgalmi épület megjelenését.
70-es évek közepén oldalirányban bővült az utascsarnok, 1975-ben megnyitották az új érkezési-, 1976-ban az indulási csarnok készült el.
A forgalom nagyméretű növekedése, és a mai kor biztonsági követelményei szükségessé tették a további korszerűsítést. Még ebben az évben megkezdődik az 1950-ben átadott Ferihegy 1-es terminál modernizációja.

Forrás: Molnár&Port