Egy 2008 márciusi MTI hír alapján:

Szollár Domokos hozzátette: megállapodás még nem született, de a Budapest Airport Zrt. örömmel fogadna egy ilyen lépést. A szóvivő hozzátette: ez is mutatja az érdeklődést a cargo fejlesztések iránt.

A Budapest Airport "Cargo Város" elnevezésű projektjének keretében várhatóan még az év vége előtt megkezdik a légi áruszállítás fejlesztését. Az első ütemben -  megduplázva a jelenlegi évi 80 ezer tonna kapacitást - 2009-2010-re 160 ezer tonna éves kapacitású cargo bázist építenek.

A második fázisban, 2014-re a kapacitást 191 ezer tonnára bővítik, míg a harmadik ütemben a fejlesztések eredményeként 2020-tól évente 268 ezer tonna árut kezelhetnek Ferihegyen.

A bud.hu oldalán konkrét időpontok nélkül ezt olvashatjuk:

Az új légi áruszállítási központot közvetlenül a 2-es terminál mellett építi meg a Budapest Airport (BA). A bázis nemcsak a repülőtér, de az egész budapesti régiót kiszolgálja majd.

A ferihegyi repülőtér egészen kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik: minden jelentősen közép-kelet-európai város és a Balkán egy 600 kilométer sugarú körön belül található meg. Az új bázissal a Budapest Airport a térség meghatározó logisztikai és áruelosztó központjává válhat.

Egy másik nagy előnye, hogy több mint 70 hektáron terül majd el az új központ, a repülőtér kerítésén belül és bőségesen van még hely a további terjeszkedésre, melyhez nem szükséges újabb földterületet vásárolni.

2012-re a BA akár éve 132 ezer tonna légi árut lesz képes kiszolgálni. További versenyelőny, hogy a budapesti repülőtér nagyon fejlett úthálózattal bír. A 2009-es nyári menetrendben 34 menetrendszerint közlekedő légitársaság kínál 84 desztinációt.

A Cargo város multi funkciós lesz: otthont ad légi áru szállítási cégeknek, közúti fuvarozóknak és a földi kiszolgáló vállalatoknak is.

2009-ben elkezdődik a Cargo City építése, amelynek első szakaszában közel háromszorosára nő a raktárterület, 2025-re pedig már évi 268 ezer tonna légiáru fogadására is képes lesz a jelenleg 65 ezer tonna cargót kezelő Ferihegy.

A BUD Future program keretében a BA 2011-ig, 65 milliárd forintot költ Ferihegy fejlesztésére. Robert Ryan Ferihegy és a vidéki légikikötőket összehasonlító bemutatójában elmondta, hogy a ferihegyi repülőtér földrajzi helyzete szinte tökéletes, hiszen 600 kilométeren belül találhatók Közép- és Kelet Európa, valamint a Balkán legfontosabb városai.

A sikeres cargo bázis második feltétele a jó járathálózat, ami Ferihegyen szintén rendelkezésre áll, az idén nyáron 36 menetrendszerinti légitársaság kínál 100 közvetlen desztinációt Budapestről. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a BA rendelkezzen hosszú távú járatokkal is, hogy Ázsiából, illetve Észak-Amerikából ide érkezhessen a légiáru. Jó hír, hogy New York, Toronto, Peking, Bangkok és Hong Kong mellett legújabban már Tajvanból is érkezik cargo a magyar fővárosba, hiszen a Cargolux február végétől heti két járatot üzemeltet Taipei-ből. A fejlődésnek a kifutópályák szinte korlátlan kapacitása és a felhasználható terület nagysága sem szab gátat, ám az infrastruktúrát még fejleszteni kell.

A Cargo City a 2-es futópálya melletti 70 hektáros területen fekszik majd, itt épülnek fel a földi kiszolgálók, a nemzetközi logisztikai cégek, valamint a közúti szállítmányozók csarnokai.

A BA a leendő bérlőket is bevonja a tervezésbe, hogy az igényeiknek megfelelő, egyedi csarnokok épüljenek. Európában szinte egyedülálló módon a bázis közvetlenül az előtér mellett és az M0-ás autópálya közelében kap helyet. Nagy előny, hogy a Cargo városnak szánt 70 hektáros terület a repülőtér kerítésén belül van, mert így nem kell újabb földeket vásárolni és a bővítésre is bőven jut hely.

A szükséges fejlesztésekkel valóra válthatjuk a meglévő logisztikai lehetőségeket, és a Ferihegyet Közép-Európa egyik legfontosabb elosztó központjává fejleszthetjük.” – mondta Robert Ryan, a BA-nak dolgozó T&L Logistic szakértője.

Robert Ryan azt is elmondta, hogy ma a Magyarországra érkező áruk nagy része soha sem fordul meg Ferihegyen, pedig a repülőtér adottságai lehetővé teszik, hogy Európa egyik legjelentősebb elosztó központját hozzuk létre.  .

Jelenleg egyetlen Boeing-747-es cargo gép számára is csak némi „trükközéssel” lehet helyet találni, de 2010-re, vagyis a három lépcsős fejlesztési terv első szakaszának végére már akár négy gépóriás is egyszerre elfér a modern cargo terminálok előtt.

Az első fázisban a jelenlegi 10 ezer négyzetméteres raktárterület közel a háromszorosára bővül, amit 8000 négyzetméter iroda egészít ki. 2010-re a repülőtér évi 132 ezer tonna légiáru kezelésére lesz képes. Komoly előny a vetélytársakkal szemben, hogy Ferihegy máris fejlett útvonalhálózattal rendelkezik. A konferencián az érdeklődő cégek képviselői is elmondták, hogy mit várnak a BA cargo fejlesztésétől és milyen ötleteik vannak a létesítmény kialakítására. „A cargo város sikere egyben a repülőtér, sőt a magyar gazdaság sikere lenne.

Nagyon fontos, hogy bevonjuk a tervezési munkába azokat, akik a bázist nap mint nap használni fogják, függetlenül attól, hogy átteszik-e ide a központjukat, vagy a repülőtéren kívül üzemelnek tovább. Hiszen a magyar cargo közösség és a repülőtér csak együtt boldogulhat. Olyan bázist építünk, amely segítségével ismét felszálló ágba kerülhet a magyarországi légiáru ipar” – mondta René Droese ingatlanfejlesztési igazgató.

Az mfor.hu pedig ugyanakkor, 2008. máriusában így tudósít:

A legnagyobb teherszállító gépeket is gond nélkül ki tudja majd szolgálni az a cargo-bázis, amelynek építése legkésőbb 2009 elején kezdődik meg Ferihegyen, hangzott el egy szerdai logisztikai konferencián.

BA: jöhetnek az óriásgépek

Kiemelte, hogy a beruházásnak köszönhetően a BA két éven belül a világ legnagyobb repülőgépeit is képes lesz kiszolgálni. Ezek az óriásgépek egyébként elvileg már most is leszállhatnának Ferihegyen (az utasszállítók közül az Airbus A380-as is), ám kiszolgálásuk meglehetősen nehézkes lenne - többek között a forgalmi előtér szűkössége és a repülőgép-állóhelyek alacsony száma miatt. Ennek megváltoztatása érdekében a forgalmi előteret kibővítik és a gurulóutakat is fejlesztik, tette hozzá Robert Ryan.

Megjegyezte: a BA a világ egyik legforgalmasabb repülőterénél, a londoni Heathrownál is nagyobb területen (1515 hektáron) terül el, ami kiváló kiindulási pontnak számít a fejlesztések tekintetében. A légikikötőt üzemeltető társaság egyébként azt tervezi, hogy az áruszállító-bázis mellett - már nem a BA birtokán belül - egy logisztikai parkot is létre hoz majd, aminek érdekében már el is kezdték a tárgyalásokat a terület tulajdonosával. „A cargo-fejlesztésnek 2010-re mindenképp meg kell valósulnia, erre felméréseink szerint az ügyfelek részéről is nagy igény mutatkozik” - tette hozzá végezetül Robert Ryan.

És a végére egy kis Cargo történelem

A teherszállítás területén a Malév megalakulását követően jelentős fejlődés mutatkozott. Az Il-18-as kereskedelmi terhelhetősége több volt, mint a Li-2-es maximális felszálló tömege. Napjainkban már csak kevesen emlékeznek a primőr zöldség és gyümölcs szállításaira. Ekkor a környező, főleg az északi, valamint a szocialista berendezkedésű országokba szállítottak zöldséget, friss málnát, földiepret, szőlőt.

A kecskeméti katonai repülőtéren a 60-as évek közepén gyakran megfordultak az utas ülésektől megszabadított, teherszállításra befogott Il-18-as gépek, amikor barackot vittek Londonba. A típus egyre gyakrabban repült távoli országokba a Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányaival.

Az elkövetkező évek során a vállalatnál kísérletezték ki először a szocialista országok légitársaságai közül az élő állatok, főleg a napos és tojójércék repülőgépen történő szállítását. A gépek már az 50-es években is szállítottak élőállatokat Budapestre, pl. Londonból tenyész sertéseket, melyek a közbenső leszállással tarkított, 6-7 órás út során a nyugtató hatása alól szabaduló, egyre virgoncabbá váló állatok alkalmanként kiszabadultak ketreceikből és bizony olykor-olykor nem kis galibát okozva tették a légiutat felejthetetlenné a személyzet számára. Igazi kuriózumként, még a 60-as évek közepén egy Il-14-es fedélzetén, alkalmi légiutasként egy delfin is utazott Budapestre. Később rendszeresen szállítottak különféle árut, többek között előhűtött, fél bárányt, keltető tojást, élő békát is. 1989-től a teherszállítás az Il-18-as típus forgalomból való kivonása után már csak a menetrendszerinti járatokon történt.