A gulliverutazik.blog alábbi bejegyzése adja meg a választ:

Sok ellentmondás van abban, hogy Ferihegyen előbb építettek boltokat, és csak ezután foglalkoznak a forgalom bővítésével. Így előfordulhat, hogy a boltok egy ideig üresek lesznek, de pillanatnyilag mégis ez volt a jó megoldás.

A Budapest Airport új terminálépülete, a SkyCourt - sokak várakozásával ellentétben - elsősorban kiskereskedelmi célokat szolgál. Többen azt szerették volna, ha a reptér fejlesztésére elköltött 70 milliárd forintból inkább valami olyasmit építenek, ami hasznára van a légiközlekedésnek, de ez az épület nem teljesen olyan. Sajnos Ferihegyen (például a müncheni reptérrel ellentétben) nincs egyetlen olyan légitársaság sem, amelyik akkor forgalmat vagy tőkét tudna felmutatni, ami miatt fontos lett volna a Budapest Airportnak légiforgalmat közvetlenül segítő épületet felhúzni.

A tervezett müncheni terminálépület nem szép, bolt alig van benne, de ki tud szolgálni B747-est és A380-ast is.

A Malév adja az utasforgalom majdnem felét, de a cégnek annyira kevés pénze van, hogy néha szinte az is csodaszámba megy, ha ki tudja fizetni a reptéri díjakat. (Természetesen drukkolok a cégnek, hogy mihamarabb sikerüljön legyőzni a gazdasági nehézségeket.) A többi légitársaság meg sokkal kisebb: 10-12 százalékos részesedéssel rendelkezik a Lufthansa és a Wizzair, nekik nincs erejük forszírozni a légiforgalmi épületek bővítését - még akkor se, ha összefognak. Ha van légiforgalmi fejlesztés, akkor örülnek neki, ha meg nincs, akkor panaszkodnak, igazából csak ennyi lehetőségük van. Ha nagyon rossz a helyzet, és az utasok is elmaradnak, akkor pedig bezárják a járataikat. De ezt szerencsére a légitársaságok képviselői nem erőltetik, ők annál jobban szeretik a repülést.

A kiskereskedelmi oldalon ugyanakkor más a helyzet. A Heinemann Duty Free mindkét terminálon az egyik legnagyobb bérlő, a reptér bevételeinek számottevő része származik tőlük. Így nekik sokkal nagyobb beleszólásuk volt abba, hogy mi is épüljön Ferihegyen. Ezek ismeretében nem csoda, hogy a SkyCourtban is övék a legnagyobb alapterületű bolt, sőt, igazából köréjük építették az épületet. A Duty Free ugyanis az a bolt, amit nem lehet megkerülni: az utasbiztonsági ellenőrzés után minden utas az ő eladóterükbe jut, és csak a parfümök között tud továbbmenni a többi boltig, illetve a repülőgépek kapujáig. Ez nem ismeretlen módszer a reptereken, de eddig alig néhány helyen alkalmazzák. Vagyis nem valami szándékos rombolás, vagy bűnös hozzá nem értés miatt épült pláza a repülőtéren, hanem azért, mert erre volt pénzügyi indok. És a budapesti repülőtérnek pillanatnyilag a rövid- és középtávú pénzügyi eredményeket kell szem előtt tartania. A tulajdonosok már nagyon szeretnék viszontlátni a pénzüket, ezzel a BA vezetésének minden nap szembe kell néznie. Viszont miénk lesz Közép-Európa legizgalmasabb utasterminálja.

A kiskereskedelem bővítésével sok más reptéren próbálkoznak, de a legtöbb helyen a fejlesztésre fordítható pénzek nagyobb részét légiforgalmi fejlesztésekre költik. Budapesten viszont úgy alakult, hogy a stabilitásban és méretben legjelentősebb üzleti partner nem egy (vagy több) légitársaság, hanem egy reptéri kereskedő.

Negatívum viszont, hogy a vámmentes bolt kedvéért több száz méteres pluszgyaloglásra kényszerülnek az utasok: becsekkolnak a terminálon, majd átmennek a SkyCort boltjaiba, onna vissza a terminálba, hogy repülőre szállhassanak. És az első olyan reptér, ahol előbb a kiskereskedelmet bővítik, és csak utána a forgalmat. Így szembe kell nézni azzal a kockázattal, hogy a SkyCourt boltjaiban nem lesz elég vásárló.

Sok repülésszerető ember ezért továbbra is azt gondolja, hogy inkább légiforgalmi fejlesztésre kellene költeni, elvégre egy reptér, és benne az összes kiskereskedő a légiforgalomból él. Nekik nyújthat megnyugvást a Cargo City, ami a teheráru-fuvarozást teszi majd sokkal könnyebbé, ha megépül.