Magasra csapó lángok világítják meg a Ferihegyi repülőtér egyik távoli sarkában a szerda éjszakai szerencsétlenség roncsait, az égő kerozin hosszú percekig okád füstöt a csillagos égre.

Aztán megérkezik a reptéri tűzoltóság ultramodern, vízágyús autója - mintha egy fantasztikus filmből gurult volna elő -, és habot lövellve villámgyorsan elfojtja a tüzet, hogy megkezdődhessen az utasok mentése. Azaz, hogy megkezdődhessen a Budapest Airport (BA), a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (RKI), a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, az Országos Mentőszolgálat, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság és mások, összesen kilenc szervezet közös, nagyszabású, teljes kényszerhelyzeti gyakorlata.

A gyakorlat „kerettörténete” szerint egy Boeing 737-200-as utasszállító sérült
futóművel landolt Ferihegyen. A 40 utast és ötfős személyzetet szállító repülő
összeütközött egy Tu-154B teherszállítóval, a szárnyából kifolyt és lángra lobbant az üzemanyag.
Az első vészjelzés riasztások bonyolult láncolatát indította el, amelynek
eredményeképpen az RKI tűzoltói percek alatt a helyszínre értek és megkezdték az
oltást. Ezt követően behatoltak a repülőgép belsejébe és kimentették az ott rekedt
utasokat. A Repülőtéri Polgári Védelem eközben egészségügyi sátrat állított fel,
gyógyszereket szállított a helyszínre és üzembe állította a Mobil Vezetési Pontot, egy átalakított kisbuszt, melyből közvetlen közelről irányítják a mentési munkákat. A
repülőtéri egészségügyi szolgálat az Országos Mentőszolgálat városi egységeivel
közösen ellátta a sérülteket, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság és az ORFK készenléti egységei pedig a helyszín biztosítása mellett azonosították a baleset elszenvedőit.

Ilyen, emberéleteket fenyegető repülőtéri tűzhöz a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (RKI) tűzoltói érnek ki a leghamarabb, az első vészjelzés és az azt követő riasztások eredményeképp legfeljebb három perc alatt kell megkezdeniük az oltást. A reptéri tűzoltóknak három bázisuk van Ferihegyen: a központi, a 2-es pályánál lévő "Fűrész" és az 1-es terminálnál lévő "Felhő". A fentebb említett futurisztikus tűzoltószörnyetegből pedig kettő is vár ugrásra készen, a 705 lóerős Panther típusú járművek 85 méterre képesek ötezer liter oltóanyagot fecskendezni, társaik (szintén nagy teljesítményű vízzel és habbal oltó autók) támogatásával jó eséllyel veszik fel a harcot a tomboló lángokkal.

A feltételezés szerint, a balesetet elszenvedő 45 főből 5 fő meghalt, 10 fő súlyos, 10 fő könnyebb sérüléseket szenvedett, húszan nem sérültek meg.

A kiömlött és lángra kapott kerozin eloltása után a tűzoltók behatoltak a repülőgép belsejébe, és kimentették az utasokat - azaz a gyakorlatban részt vevő élő statisztákat és bábukat. A sérült utasokat a mentés gördülékenysége érdekében osztályozni is kell, annak alapján, hogy milyen gyorsan tudják elhagyni a baleset helyszínét; eszerint nyúl, béka és és teknős lehet a sérült, például ha saját lábán, futva tud távol kerülni a veszélyes roncsoktól, akkor a nyúl kategóriába tartozik a katasztrófa túlélője.

A részben csúszdán, részben a szárnyon kimentett sérülteket hordágyakon vitték biztonságos távolságba, hogy ott az orvosok elláthassák őket. A Repülőtéri Polgári Védelem közben két darus reflektorral bevilágította a terepet, és egészségügyi sátrat állított fel, gyógyszereket szállított a helyszínre, és üzembe állította a mobil vezetési pontot, egy átalakított kisbuszt, melyből közvetlen közelről irányítják a mentési munkákat.

A repülőtéri egészségügyi szolgálat az Országos Mentőszolgálat városi egységeivel közösen ellátta a sérülteket, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság és az ORFK készenléti egységei ig a helyszín biztosítása mellett azonosították a baleset elszenvedőit. A gyakorlat forgatókönyve szerint a balesetes gépen lévő 45 főből öten meghaltak, tíz fő súlyos, tíz fő könnyebb sérüléseket szenvedett, húszan nem sérültek meg. A gép rakterében szállított veszélyes anyagot sikerült biztonságba helyezni.

A nyilvánosság bevonása mellett lezajlott gyakorlatban kilenc szervezet több mint 150 munkatársa vett részt.

A ferihegyi gyakorlat célja az volt, hogy az érintett szervek gyakorolhassák a repülőtér Kényszerhelyzeti Tervében meghatározott feladatokat, összehangolják riasztási rendszereiket, tevékenységüket, ellenőrizzék technikai felszerelésüket és fejlesszék együttműködési készségüket egy esetleges légi szerencsétlenség kezelésében.
A Budapest Airport szinte valamennyi szakterülete részt vett a gyakorlatban. Kiemelt feladatot láttak el a repülőtér forgalmi irányítói, a Polgári Védelem, az Egészségügyi Központ munkatársai, sőt a „balesetet elszenvedő” statiszták jelentős része is a BA dolgozóiból került ki.
A Budapest Airport a nemzetközi előírásoknak megfelelően kétévente tart teljes
kényszerhelyzeti gyakorlatot. Legutóbb 2006 májusában volt ilyen gyakorlat
Ferihegyen.

Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta: „Megnyugtató volt látni, hogy mennyire összehangoltan dolgoztak a gyakorlatban részt vevő tűzoltók, mentők és a Budapest Airport forgalmi irányítói, polgári védelmisei, őrei. Ez a teljesítmény bármelyik európai repülőtéren megállná a helyét. Az ilyen gyakorlatok hozzájárulnak ahhoz, hogy világ legbiztonságosabb közlekedési formája, a repülés még biztonságosabb legyen.”

Az esemény felszámolásában együttműködő szervezetek közel két óra alatt, gyorsan és hatékonyan oldották meg azon katasztrófavédelmi feladatokat, amelyeket több hónapos előkészítő tevékenység előzött meg. „Az ilyen szerteágazó kényszerhelyzeti gyakorlat jó alkalmat teremt arra is, hogy a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat kiértékeljük, azokból tanuljunk” – nyilatkozta Szűcs Tamás tűzoltó ezredes az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mentésszervezési főosztályvezetője.

A gyakorlatban részt vettek:
• Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (RKI)
• Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP)
• Budapest Airport, Repülőtérforgalmi főosztály
• Budapest Airport, Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság (RPVP)
• Budapest Airport, Fegyveres Biztonsági Őrség (FBŐ)
• Budapest Airport, Repülőtéri Egészségügyi Központ
• Országos Mentőszolgálat (OMSZ)
• RRI Repülőtéri Rendőr Igazgatóság
• Vám és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnoksága (VPKRP)
• Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ)
• HungaroControl (HC)
• Wizz Air

Forrás: Budapest Airport Zrt.