A Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtéren 2008. november 11-én átadták az új közelkörzeti radarállomást (TAR), és befejeződött a fejlett földi mozgás ellenőrző rendszer korszerűsítése is.

Somogyi-Tóth Gábor, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgató-helyettese szólt arról, hogy 2012-ig mintegy 65 milliárd forintot kívánnak a repülőtér fejlesztésére fordítani. Elmondta azt is, hogy bár a jelen projekthez anyagilag csupán csekély mértékben járultak hozzá, a HungaroControllal való együttműködés végig kitűnő volt.

A „radarrendszer-fejlesztése” projekt céljai

 A légi szállítás aránya Magyarországon – a jelenlegi átmeneti visszaesés ellenére – 2010-re legalább 5 százalékponttal növekedhet utaskilométerben számítva. Ennek kapcsán elengedhetetlenül szükséges a kapacitások és szolgáltatások bővítése, a magyar légtér áteresztő képességének növelésére. Ezáltal biztosítható a légiközlekedés iránti növekvő kereslet kielégítése.

A magyar légtér forgalmának növekedése segítheti a budapesti repülőtér központi szerepének kialakulását a Közép-európai régióban. A légiforgalmi irányítási rendszer fejlesztésével Magyarország hozzájárul az Egységes Európai Légtér-koncepció megteremtéséhez. A projekt megvalósulása esetén a polgári légiközlekedés biztonsága is növekszik és legalább 15 évre biztosítható a követelményeknek megfelelő, modern légtér-ellenőrzés.

Az elsődleges és másodlagos radarrendszerek korszerűsítése Magyarországon, az Egységes Európai Légtér koncepciójával összhangban valósul meg. A hazai légtérben működő, és az európai légiforgalmi irányítási hálózat elválaszthatatlan részét képező infrastruktúra fejlesztése, fontos stratégiai feladat. A légiforgalmi irányítás fejlesztésének középtávú célja a légiforgalom biztonságának és a légijáratok menetrendjének megfelelő szinten tartása, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése, a késések minimalizálása és a megfelelő kapacitás kiépítése.

A beruházás műszaki tartalma

·         A Kőrishegyen és Püspökladányban található nagy hatótávolságú radarállomások cseréje és kiegészítő beruházások mindkét helyszínen.

·         A repülőtéri mozgásellenőrző radar cseréje és korszerű A-SMGCS rendszer beszerzése és telepítése a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtéren.

·         A meglévő magyar MATIAS (automatizált és integrált légiforgalmi irányítórendszer) továbbfejlesztése (Mode-S funkció feldolgozására).

A radar-berendezések működése

 A repülés világa, – bár a fejlődés a műholdas léginavigáció irányában megállíthatatlan, – ma még elképzelhetetlen a földi radar­berendezések nélkül. Ezek az eszközök annak ellenére, hogy óriási fejlődésen mentek keresztül az elmúlt hatvan évben, ma is ugyanazt a célt szolgálják, mint születésükkor: felderítik és megjelenítik kezelőjük számára a levegőben tartózkodó légijárművek helyzetét.

Magyarországon az ellenőrzött légtérben – a többszörös radarfedés követelménye miatt – három helyen működik polgári légtér­ellenőrző radar. Budapest-Ferihegyen egy közelkörzeti (TAR) radar-komplexum található, amely passzív elsődleges („primer”) és nagy pontosságú, szabványos aktív másodlagos („szekunder”) radarberendezésekből áll. Kőrishegyen és Püspökladány mellett egy-egy nagy hatótávolságú primer és szabványos szekunder (MSR) radarberendezés működik.

A „primer” radarok passzív rendszerek, a légijármű pontos helykoordinátáit (távolságát és oldalszögét) mérik. A „monopulse” másodlagos berendezések a légijárművek fedélzetén elhelyezett válaszjel-adó lekérdezésével az azonosító kódot, a gép által mért magassságot és nagy pontosságú helykoordinátákat küldenek a feldolgozó rendszereknek. Mindhárom radarállomás duplikált radaradat-feldolgozó egységgel rendelkezik, és a feldolgozott információkat nagysebességű modemes és mikrohullámú vonalon keresztül továbbítja az irányító központnak.

Mode S

A mai szekunder radartechnika hátránya a növekvő forgalommal egyre jobban telítődő frekvencia. További hátrány a légi járművek azonosítására szolgáló kódok véges száma (elméletileg 4096 különböző kód lehetséges, az egyes országok azonban nemzetközi megállapodások alapján még ennél is kevesebbel rendelkeznek). Nagy forgalom esetén a véges számú kód miatt megtörténhet, hogy egy induló gép a földön kénytelen várakozni, míg egy másik elhagyja a légteret és a felszabaduló kód kioszthatóvá válik (Egyszerre egy légtérben nem tartózkodhat két azonos kódú gép).

Az ún. S-módú szekuder radartechnika irányítottan kérdezi a légtérben tartózkodó légijárműveket és azonosításra az ún. 24 bites ICAO kódot használja, amely elvileg több mint 16 millió különböző kód alkalmazását teszi lehetővé, kiküszöbölve a korlátozott számú rendelkezésre álló kód okozta problémákat is. A megvalósított adatkapcsolat felhasználásával a fedélzeten a pilóta által látott információ egy része (magasság, sebesség, repülési irány, a pilóta által a robotpilótán beállított magasság, stb.) is a légiforgalmi irányítás rendelkezésére áll.

A-SMGCS

A Ferihegyi Repülőtér kapacitás igényeinek biztosítására a repülőtéren egy A-SMGCS (Advanced Surface Movement and Guidance System) kiépítése jelenti a megoldást. A járművek fedélzeti transzponderei által sugárzott jeleket a területen több helyen telepített vevők veszik és az egyes vevőkbe beérkezett jelek beérkezési idejének különbségeiből a rendszer meghatározza a jelforrás (jármű) pozícióját. Mivel a fenti jelek a járművek azonosító kódját tartalmazzák, a járművek pozitív azonosítása megoldott.

A vevők megfelelő telepítésével a repülőtér teljes forgalmi területe lefedésre került. A forgalmi területen mozgó gépjárművekre viszonylag kis költséggel jeladók telepíthetők, amelyek GPS alapú helymeghatározást biztosítanak, így a gépjárművek azonosítása is lehetővé válik. Ez a légiforgalmi irányítás biztonságának növelése mellett a repülőtér üzemeltetője számára is fontos és hasznos információ.

Befejeződött a 30 milliárd eurós hazai radarfejlesztés

November 11-én dr. Csepi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára ünnepélyes keretek között felavatta az Európai Unió Kohéziós Alapjának 50 százalékos támogatásával végrehajtott magyarországi radar-korszerűsítési program utolsó elemét, a ferihegyi úgynevezett közel-körzeti radart. Ezzel lezárult a HungaroControl Zrt. radarmodernizációs programja.

Mint azt az eseményen elmondott beszédében dr. Csepi Lajos is hangsúlyozta, a légiforgalmi irányítási rendszer fejlesztésével Magyarország hozzájárul az Egységes Európai Légtér koncepció megteremtéséhez. A hazai légtérben működő és az európai légiforgalmi irányítási hálózat elválaszthatatlan részét képező infrastruktúra fejlesztése fontos stratégiai feladat. A légiforgalmi irányítás fejlesztésének középtávú célja a légi forgalom biztonságának megfelelő szinten tartása, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése, a járatkésések minimalizálása és a megfelelő kapacitás kiépítése. A projekt megvalósulásával a polgári légi közlekedés biztonsága is növekszik, és legalább 15 évre biztosítható a követelményeknek megfelelő, modern légtérellenőrzés.

Az avatóünnepségen részt vett Lotz Károly, a HungaroControl Zrt. igazgatóságának elnöke is. Ő egyebek között azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a ferihegyi új közelkörzeti radarállomás (TAR) és a földi mozgásellenőrző rendszer (A-SMGCS) korszerűsítése a radarrendszer-fejlesztési program keretén belül valósult meg, melyet az Európai Unió Kohéziós Alapja 15 millió euró támogatásban részesített. Az elnök gratulált a program megvalósításában részt vevőknek ahhoz, hogy a munkát határidőre, a kohéziós alap által támasztott szigorú követelményeknek mindvégig megfelelve sikerült elvégezniük.

A repülés világa - bár a fejlődés a műholdas légi navigáció irányában megállíthatatlan - ma még elképzelhetetlen a földi radarberendezések nélkül. Ezek az eszközök felderítik és megjelenítik kezelőjük számára a levegőben tartózkodó légi járművek helyzetét. A légiforgalmi irányítórendszer legfontosabb alapadatait a radarállomások biztosítják, amelyek a polgári légi járművek mindenkori helyzetét nagy pontossággal képesek megjeleníteni a radarképernyőn, hozzárendelve a legfontosabb paramétereket: a távolságot, az oldalszöget, illetve a fedélzeti válaszjeladó berendezéssel (transzponderrel) felszerelt légi járművek esetén még ezeken felül a magasságot, a sebességet és az azonosító kódot - mondta el avatóbeszédében dr. Kiss László, a HungaroControl vezérigazgatója.

Magyarországon három helyen működik polgári légtérellenőrző radar. Kőris-hegyen és Püspökladány mellett egy-egy nagy hatótávolságú radarberendezés található.

A kőris-hegyi radarállomás felújítása 2006 második felében kezdődött, éles üzembe állítására 2007. február 27-én került sor. 2007 márciusától a fejlesztés második szakasza a püspökladányi helyszínen folytatódott, és az átvételi tesztek sikeres befejezése után ezt az új radarállomást 2007. október 30-án adták át - erről a két ünnepélyes eseményről annak idején az Aeromagazin helyszíni beszámolót is közölt.

A harmadik fázisban, a Budapest-Ferihegyen található közelkörzeti (TAR) radar és földi mozgásellenőrző rendszer esetében viszont teljesen új berendezések épültek, s ezek november 11-ei felavatásával a modernizációs program lezárult.

A Ferihegyi repülőtér kapacitásigényének biztosítására egy földi mozgásellenőrző rendszer (Advanced Surface Movement Guidance and Control System) kiépítése jelenti a megoldást. A repülőtéren mozgó légi és földi járművek fedélzeti transzponderei által sugárzott jeleket a területen több helyen telepített vevők veszik, és így a rendszer meghatározza a jelforrás (jármű) pozícióját és mozgását. Ez a rendszer olyan helyzetképet állít elő a légiforgalmi irányítás számára, amelynek nagyfokú pontossága és integritása elősegíti a repülőtér biztonságos üzemeltetését, különösen rossz időjárási körülmények között, például ködös időben.

A radarok mellett az azok információit felhasználó szoftvert is fejleszteni kellett. A MATIAS integrált irányítási rendszer képes arra, hogy a megújított radarállomások által szolgáltatott többletadatokat feldolgozza és a légiforgalmi irányítók számára megjelenítse. A korszerű eszközökkel végzett munka eredményeképpen a légiforgalmi irányítók leterheltsége csökkenhet, s így tovább nő majd a légi közlekedés biztonsága. A légtér áteresztőképességének növekedésével kisebb lesz a zsúfoltság, pontosabbak lesznek a járatok - és nem utolsósorban mi is biztonságosabban utazhatunk.

Forrás: khem.gov.hu