Europa Nostra-díjban részesült a Ferihegy I. terminál helyreállítása

Szécsi Zsolt építész írása

A helyreállítás tervezői dr. Jaklics Ervin építész (Lakóterv Kft.) Obermayer István építész (Ober-Art Bt.) és Szécsi Zsolt építész (Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ). A műemléki belsőterek és bútorok Takács László† belsőépítész és Szécsi Zsolt építész tervei alapján kerültek kivitelezésre. A megvalósításra a Magyar Építő Rt., Hérosz Építő Rt., valamint a Rezonátor Rt. által kivitelezői konzorcium jött létre. A beruházás műszaki és pénzügyi menedzselési teendőit a Budapest Airport ZRt. szakemberei – Németh Antal fejlesztési igazgató, Háklár László fejlesztési főmérnök – látták el.

A Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1939. szeptemberében pályázatot írt ki a Pestszentlőrinc, Vecsés és Rákoskeresztúr határában a Ferihegy-puszta és a Szemeretelep közötti területen építendő közforgalmi repülőtér forgalmi épültének megoldására. A pályázatot ifj. Dávid Károly alkotása nyerte el. Az akkori elképzelések szerint 1941-42-re szerették volna befejezni repülőtér felépítését. A kiviteli rajzokat 1942 első felében készíthette ifj. Dávid Károly és Szabó Márton. A „T” alaprajzú tömbhöz, melynek szárát az egy légterű utasforgalmi csarnokot magában foglaló „D” épület, a fejét pedig a szintekre osztott „C” épület alkotja, alacsonyabb és keskenyebb szárnyépületek csatlakoznak, a pályázati tervekről ismert repülőgépet formázva. A repülőtér felőli homlokzat előtt toronypár – a körüljárója védőtetős –, valamint a szárnyak kétharmadáig nyúló pilléreken álló terasz található, amely a két toronyhoz hasonlóan a bejáratoknál híddal kapcsolódik a homlokzatokhoz.

Az 1944-i német megszállás következtében a repülőteret háromszor érte szövetséges légitámadás: megsemmisült a két oldalszárny. A háború után a Közlekedésügyi Minisztérium a hároméves tervben (1947–49) „beállította” a repülőtér felépítését, hogy a forgalom már 1949-ben elindulhasson.

A repülőtér kivitelezése 1947-ben újraindult, de akárcsak a háború előtt, most sem a forgalmi épülettel. A forgalmi épület újjáépítési munkálati 1949 tavaszán vettek lendületet. Hivatalosan 1950. május 7-én adták át a forgalomnak az épületet, de a „szárnyak” funkcionálisan még nem működtek. Mindössze az „A” szárny földszintjén a tranzit, az emeleten pedig az étterem készült el.

(Forrás: www.aeromagazin.hu)

Az „A” és a „B” oldalszárnyak befejezéséhez a tervek 1956-ban készültek el. A kivitelezés korabeli fényképek alapján 1958-ban kezdődött meg és 1959-ban fejezték be. Az „A” szárny felső két szintjén az eredeti elképzeléseknek megfelelően szállodát alakítottak ki, amelyhez egy új lépcsőházat építettek.

A hetvenes évek elején, a megnövekedett légközlekedési forgalom miatt elkezdődött a terminál indulási és érkezési oldalának bővítése a zsúfoltság megszüntetése céljából.

Az eltelt évtizedekben történt hozzáépítések és a belső átalakítások, bár növelték az épület átbocsátó képességét, de elvették annak eredeti szépségét, egyszerűségét és teljesen torz egyveleget hoztak létre. Nyilvánvalóvá vált, hogy több új épület építése szükséges a következő évtizedekben. 1980-ban átadták az új 2A terminálépületet, mely főleg a magyar légitársaság gépeit fogadta. A műemléki terminál csak a külföldi légitársaságok utasait szolgálta ki közel 10 évig. A 90-es évek elejére elkészült a 2B Terminál, amely átvette ezt a funkciót és így évekig használaton kívül maradt az I. terminál.

A 1990-es évek végére egyre nagyobb teret kaptak az európai légi közlekedésben a fapados „low cost” légitársaságok járatai. Gyökeresen megváltozott az új terminálok utasforgalma és így elengedhetetlenné vált egy harmadik terminál építése, vagy a közel 50 éves I. terminál komplex átépítése. Az utóbbi mellett döntöttek, és így a 2000-ben ipari műemlékké nyilvánított I. terminál teljes rekonstrukciójának komplex műemléki tervezése 2004-ben megkezdődhetett. A feladat nem volt szokványos, mivel az épület műszaki állapotáról nem volt objektív vélemény. A tervezési munkák megkezdése előtt részletes diagnosztikai és tartószerkezeti vizsgálatok készültek a megmaradó eredeti épületszerkezeti elemekről.

A Ferihegy I. terminál helyreállítása jól reprezentálja Magyarország örökségvédelmi politikáját az ipari műemlékek vonatkozásában. Fontos, hogy hazánkba látogatók meg tudják különböztetni repülőterünket a többi európai légikikötőtől.

A beruházást a tervezéstől az átadásig rövid határidőre, alig másfél év alatt kellett megvalósítani, a 2A-2B terminálok túlterheltsége miatt.

A helyreállítási program szervesen illeszkedik Budapest hosszú távú fejlesztési tervébe, mivel a szükséges fejlesztések nem „zöld” hanem „barna” mezős beruházásként valósultak meg.

A műemléki terminált eredetileg 1 millió utas/év forgalomra tervezték, a felújítást követően 2 millió utas magas színvonalú kiszolgálására alkalmas. Ez megegyezik hasonló európai nagyvárosok fapados légitársaságok kiszolgálására épített új repülőtereinek forgalmával.

A terv megvalósítása rávilágított arra a lehetőségre, hogy a magas színvonalon korszerűsített ipari műemlékek is ki tudják szolgálni az új technikai és biztonsági követelményeket. Felújításuk az értékmentésen túl gazdaságosabb megoldás lehet a beruházók számára, mint elbontani, majd egy új épületet építeni helyükre. A helyreállításnak nagyon kedvező visszhangja volt hazánkban, és ennek köszönhetően több ipari műemlékünk helyreállítása került újból terítékre. A magas nemzetközi műemléki elismerés, az „Europa Nostra Medal” szintén ezt a tényt erősíti meg.

 

De mi is az EUROPA NOSTRA DÍJ és ki kaphatja, miért?

Az Europa Nostrát az Italia Nostra kezdeményezésére néhány civil műemlékvédő szervezet alapította az Európa Tanács párizsi központjában 1963-ban. A szervezet 1991-ben egyesült az 1949-ben alakult Nemzetközi Várszövetséggel (IBI), a híres európai várak és kastélyok tulajdonosainak társaságával: azóta hivatalos elnevezése Europa Nostra/IBI. 1990. óta Henrik királyi herceg, Margit dán királynő férje az Europa Nostra elnöke. Az Europa Nostra titkársága Hága történeti belvárosában működik.

Az Europa Nostra az építészeti és természeti örökség megmentésével foglakozó legjelentősebb „nem állami” szervezet kontinensünkön. Több mint kétszáz, az építészeti és természeti értékek megmentésében érdekelt, nemzeti szervezet, száz helyi hatóság és harmincöt ország ezer egyéni tagja vesz részt munkájában.

Az Europa Nostra fő célja kontinensünk építészeti és természeti örökségének védelme és értékeinek megőrzése, a történeti környezet minőségének javítása, a „történeti szemléletű” építészeti tervezés, terület- és településrendezés színvonalának emelése.

Hazánkban már az 1970-es években megindult a városi és falusi védő- és szépítő egyesületek szerveződése. A hazai civil műemlékvédők 1980 május 28-án hozták létre a Városvédő- és Faluvédő Szövetséget, mely Hungaria Nostra elnevezéssel csatlakozott 1991-ben az Europa Nostrához.

1978-ban alapította a szervezet az Europa Nostra Örökségi díjat – „Europa Nostra Heritage Awards/Prix du patrimonie” – a legkiemelkedőbb helyreállítások, természeti értékek szakszerű megújítása és a történeti környezetbe legjobban illő új épületeket jutalmazására. 1992. óta 12 tagú zsűri bírálja el a pályázatokat. Évente legfeljebb hat érmet és harminc oklevelet ítélnek oda. A díjnyertes épületekre bronz plakett kerül.

 

Az Europa Nostrában Magyarország képviselője: dr. habil. Winkler Gábor, Ybl Miklós-díjas, építész, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottság elnöke, a Hungaria Nostra alelnöke, az Europa Nostra Tanács tagja.

 

Az Europa Nostra hágai központja 2007-ben a Ferihegy 1 terminált tüntette ki az Europa Nostra Örökségi díjjal. Gratulálunk a tervezőknek és a kivitelezőknek!