A munkaadó lesöpörte az asztalról a szakszervezetek pénteki, munkarendekre tett javaslatát, pedig az 80 százalék feletti munkaerő-kihasználtságot, és több százmillió forintos éves megtakarítást jelentene a cégnek. A LESZ szerint a Budapest Airport csak saját ultimátumáról hajlandó vitatkozni, áll a lapunknk eljuttatott közleményben.

A szakszervezetek pénteki javaslata nyomán hetek óta először konstruktív vita folyt szombaton, végre konkrét adatokról lehetett egyeztetni. A munkarend-koncepció a cég számára lehetővé tette volna a munkaerő-kihasználtság 65-ről 80 százalék fölé növelését. Emellett csak az utasbiztonsági ellenőr munkakörben dolgozók költségein mintegy 100-120 millió forint éves megtakarítást tett volna lehetővé. A többi beosztást is figyelembe véve pedig több mint kétszázmilliót spórolhatott volna a béreken és járulékos költségeken a cég 2008-hoz képest - írja a LESZ (Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet) közelményében.


Az érdekvédők szerint ezért különösen szomorú, hogy a munkaadó lesöpörte a javaslatot az asztalról. A vezetőség elképzelései szerinti munkarendben már egy influenzajárvány miatt is megbénulhatna Ferihegy. Emellett munkavállalónként mintegy 80-100 munkaórával növelnék a terhelést a szakszervezeti javaslathoz képest azáltal, hogy a kötelező képzéseket és orvosi vizsgálatokat nem számítanák bele a munkaidőbe. Ráadásul, a vezetőség által makacsul ismételgetett ultimátum értelmében mintegy harmadával csökkenne a pihenőnapok száma, ugyanennyivel emelkedne a dolgozókat terhelő utazási költség. A műszakok olyan időpontban kezdődnének és érnének véget, amikor tömegközlekedéssel Ferihegy megközelíthetetlen. Az ultimátum tehát durva beavatkozás a dolgozók szabadidejébe is.

Furcsállja a LESZ és az RDSZSZ a Hochtief-Budapest Airport hozzáállását a sztrájktárgyalásokhoz. A cég szeptember óta változatlan, a béreket 15-31 százalékkal csökkentő ultimátumához ragaszkodik – mutat rá a sajtóanyag -, és nem is keresi a megegyezést. A szakszervezetek lejáratására, a dolgozók megosztására és megfélemlítésére tett lépései azt sugallják, valódi célja nem a megegyezés, a munkahelyi béke helyreállítása, hanem az érdekképviseltek tartós szétverése Ferihegyen. Erre utalt a görög sztrájktörők alkalmazásának mintegy 50 millió forintos költsége is, ami gazdaságilag irracionálisan sok, és amiből a sztrájkkövetelések jelentős részét teljesíteni lehetett volna - állítják a szakszervezetek.

A szakszervezetek javaslata olyan hatékonyságot valósítana meg, ami futószalagon termelő gyárakban is figyelemreméltó lenne. Különösen kimagasló eredmény volna ez a jóval kiszámíthatatlanabb és változékonyabb környezetben teljesített reptéri szolgáltatások terén.


Sajnos azt nem tudni, hogy a munkaadó pontosan mennyit szeretne megtakarítani a reptéri dolgozókon - fél éve hiába kérik ugyanis az erre vonatkozó kalkulációkat az érdekképviseletek. Azonban a dolgozók ezen felüli terhelése olyan járulékos költségeket okoz a cégnek is (a munkaerő cserélődésének, újra-képzésének ára, a túlterhelés okozta stressz nyomán a balesetek és betegszabadságok megjósolhatóan emelkedő költségei) amelyek kérdésessé teszik, hogy megéri-e tovább fokozni a terhet a munkavállalók vállán.


Amennyiben a szakszervezetek javaslatánál nagyobb terhelésnek akarja kitenni dolgozóit a menedzsment, annak az árát a bértárgyalásokon fogják megkérni az érdekképviseletek. A LESZ ezért ismét indítványozza, hogy az idei fizetések kérdését is emeljék be a sztrájk-tárgyalások körébe.

Az érdekvédők szerint egyre erősebb a gyanú, hogy Ferihegyen a munkaadó értelmes párbeszéd helyett példát szeretne statuálni. Szakszervezet-romboló (az Egyesült Államokban "union buster" néven ismert) tanácsadócég vagy cégek által kidolgozott stratégiát és taktikát követve, a dolgozók érdekérvényesítő képességének végleges felmorzsolása a célja.

A helyzet tisztázása érdekében három kérdést tesznek fel az érdekképviseletek a cég vezérigazgatójának: