A tavalyelőtti csaknem 8,5 millió után tavaly mindössze 8 millió utas fordult meg Ferihegyen, közölte a közelmúltban a repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA). 2009-en belül a leggyászosabbra az évkezdet sikerült, hiszen - mint azt Hardy Mihálytól, a BA vállalati és közkapcsolati igazgatójától megtudtuk - az első hónapokban több mint tíz százalékkal esett vissza az utasok száma. Bár a válság enyhültével valamelyest visszatérő repülési kedvnek köszönhetően a második félévben megfordult a trend, összességében ez csak korrekcióra volt elegendő.

 

Eközben Pozsony szárnyalt, Prága duplázott, Bécs pedig lassan, de biztosan fejlődve megőrizte vezető helyét a térségbeli repterek között az elmúlt évtizedben . Ferihegy néhány ígéretes esztendő után behúzta a kéziféket, az elmúlt két évben pedig egyenesen lejtmenetbe kapcsolt. A német tulajdonosok terve, miszerint 2015-re 15 millió utashoz közelítő régiós központtá fejlődik a Budapest Airport, egyelőre álomnak tűnik – a nagy kérdés, hogy fog így megtérülni a csaknem 500 milliárd forintos befektetésük. Mfor.hu háttér.

Bécs a régió királya

 

A 4,2 százalékos utasszámcsökkenés első látásra még jó eredménynek is tűnhetne ahhoz képest, hogy - előzetes becslések szerint - Prága nyolc, Bécs tíz, a SkyEurope csődje által komoly sebet kapó Pozsony pedig több mint húsz százalékos mínuszt volt kénytelen lenyelni a tavalyi évben. Ha azonban öt-tíz éves távlatban vetjük össze Ferihegy produkcióját a régiós versenytársakéval, már korántsem ilyen kedvező a kép.

Az utasszámokat tekintve Ferihegynek az elmúlt évtizedben még közelíteni sem nagyon sikerült a régiót magabiztosan uraló bécsi repülőtérhez. Az osztrák légikikötő már a 2000-es évek elején több mint kétszer annyi utast fogadott, mint a BA, és előnyét relatív lassú, de az elmúlt évet leszámítva folyamatos növekedést produkálva sikerült is tartania;  utasszáma tavaly csaknem elérte a 20 milliót.

Állva hagyta Ferihegyet Prága

A bécsi reptérnél is gyorsabb fejlődést produkált Prága. A cseh légikikötő 2000-ben 5,6 millió utasával még Ferihegy szintű repülőtérnek számított, azóta azonban elhúzott a BA mellett. Tavalyelőtt már több mint 12 millióan fordultak meg a cseh reptéren – ez a szám Budapesten még nagyon távolinak tűnik.

 

 

 

 

 

A térség leglátványosabb fejlődését a versenytársainál nagyságrendekkel kisebb pozsonyi reptér produkálta, amely 2000 és 2008 között csaknem nyolcszorosára (!) növekedett. Igaz, ebben komoly szerepet vállalt a SkyEurope, amely az évtized közepén még a térség egyik vezető fapadosának számított. A szlovák diszkont-légitársaság azonban tavaly ősszel csődbe ment, ami a pozsonyi légikikötőnek is betett - utasszáma tavaly becslések szerint mintegy félmillióval maradt el a 2008-as 2,2 milliótól.

Budapest: vissza a 2005-ös szintre

A repülőterek statisztikáiból kiderül: míg - 2009-et leszámítva - Bécs, Prága és Pozsony szinte minden esztendőben fejlődött az elmúlt évtizedben, addig Ferihegy kilenc évből mindössze ötben tudta növelni utasainak számát. A legnagyobb pluszt 2004-ben (29 százalék) és 2005-ben (25 százalék) könyvelhette el a repülőtér, ami egyértelműen a fapados légitársaságok megjelenésének és villámgyors térhódításának volt köszönhető. A legtöb utast közülük a piacot hosszú évekig fej-fej mellett vezető Wizz Air-SkyEurope páros hozta, emellett eleinte még az Easyjet is jelentős erőket vonultatott fel Ferihegyen.

2005 után azonban a diszkontok addigi robbanásszerű fejlődése stagnálásba, illetve enyhe visszaesésbe csapott át, amit a hagyományos légitársaságok enyhe növekedése sem tudott ellensúlyozni. Emiatt 2006-2007-ben a BA bővülési üteme négy százalékra mérséklődött, 2008-ban pedig - 2002 óta először - ismét csökkenő utasszámmal kellett szembesülnie a repülőtér vezetésének. Erre csak részben szolgálhat magyarázatul a válság, hiszen az csupán 2008 őszén érte el hazánkat.

 

 

 

Összességében a BA által 2000 és 2009 között elért hetven százalékos növekedés relatív jó eredménynek is tűnhetne. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a bővülés nem egy töretlen fejlődésnek, hanem két kiugró évnek köszönhető, ráadásul a tavalyi esztendő 8 milliós utasszáma még a 2005-ös szintet sem éri el, már nem ennyire pozitív a kép.

 

Maximum enyhe növekedés jöhet idén

A fentiek alapján a jövő meglehetősen kérdőjelesnek tűnik. Az mfor.hu azon kérdésére, mit vár utasszámot tekintve 2010-től a BA, Hardy Mihály konkrét értéket nem közölt. Annyit azért megjegyzett, hogy az idei év jó esetben is csak enyhe növekedést hozhat - ez pedig azt jelentheti, hogy a BA-t birtokló német Hochtief eredeti terveinek újragondolására kényszerülhet.

A BA-t a brit BAA repülőtér-üzemeltető társaságtól egy év után 476 milliárd forintért megvásárló Hochtief 2007 nyarán, azaz regnálása kezdetén még évi öt-hat százalékos növekedési ütemet várt el Ferihegytől, amelynek kapacitását 2015-re 20, 2025-re pedig évi 30 millió utasra kívánták növelni.

Az elvárások nagyságát mutatja az is, hogy Reinhard Kalenda, a BA korábbi vezérigazgatója akkor még úgy nyilatkozott: a repülőtér tíz éven belül - utasszám-növekedés, színvonal és hatékonyság szempontjából - Közép-Kelet-Európa legsikeresebb légikikötője és a magyar gazdasági növekedés motorja lesz.

Az nyilvánvaló, hogy a várakozások eddig nem váltak be, mint ahogy a légitársaságok számára 2008-ban bevezetett új ösztönző-rendszer sem hozta meg a várt eredményt. Ezt jól példázza a Ferihegyre 2007 őszén nagy csinnadrattával bevonuló Ryanair esete: a vezető európai fapados azóta fokozatosan leépítette itteni kapacitásait, tavaly mindössze 178 ezer utast szállított budapesti járatain.

Mi kellene a fellendüléshez?

A bajt temészetesen a BA is érzékeli. Ennek érdekében tavaly a hazai légitársaságokkal és a Magyar Turizmus Zrt.-vel együttműködve egy sor akciót kezdeményezett az idegenforgalom fellendítésére, emellett a Malévval közösen indított marketingkampányt Szlovákiában - így próbálván elcsábítani utasokat a konkurens pozsonyi reptértől.

Mindez azonban valószínűleg nem lesz elég a német tulajdonosok nagy ívű terveinek teljesítésére. Ehhez - sok minden egyéb mellett - a forgalom több mint harmadát adó Malév stabilizálódására, a fapados piac újbóli felvirágzására, a turizmus erőre kapására, a hazai fizetőképes kereslet növekedésére és persze a válság által igencsak megtépázott légiipar magára találására is szükség lenne.

Wéber Balázs

Menedzsment Fórum

 

Az eredeti tervek 2007-ben ezek voltak:

 

A Hochtief AirPort (HTA) a világ egyik legnagyobb független, magánkézben lévő repülőtér-üzemeltető és befektető társasága. A cég hat repülőtéren rendelkezik érdekeltséggel: Athén, Budapest, Düsseldorf, Hamburg, Sydney és Tirana. Tavaly összesen mintegy 83 millió utas használta ezeket a repülőtereket.

 

Reinhard Kalenda, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója elmondta: bár a Hochtief , mint Ferihegy társtulajdonosa most esélyt kapott arra, hogy a létesítményt Közép-Kelet-Európa legsikeresebb repülőterévé fejlessze. Az imponáló elképzelések része, hogy mind az 1-es, mind a 2-es terminál kapacitását nagymértékben bővíteni kívánják, ami emelni fogja a szolgáltatások színvonalát, illetve javítja a repülőtér utasfelvételi és biztonsági ellenőrzési folyamatait. A 2A és 2B terminált összeépítik, ennek részét képezi majd a területeiket összekötő, színvonalas üzletközpont. Újabb cargo-terminál is épül a 2-es terminál mellett, a repülőtér Vecséshez tartozó területén.

A Budapest Airport egyik leglényegesebb fejlesztése, hogy Ferihegy önálló Airport Cityvé alakul át – szállodával és konferencia-teremmel, parkolókkal, üzleti és kereskedelmi létesítményekkel. Ezáltal munkahelyeket is lehet teremteni közvetlenül a repülőtéren és környékén, illetve áttételesen a magyar gazdaságban, ami hozzájárul a térség és Magyarország további gazdasági növekedéséhez.

Reinhard Kalenda úgy véli, hogy Ferihegyet tíz éven belül Közép-Kelet-Európa legsikeresebb repülőterévé lehet tenni az utasforgalom-növekedés, a szolgáltatási színvonal és a működési hatékonyság terén. „A BA a gazdasági növekedés motorja lesz mind Budapest, mind pedig egész Magyarország számára” –ígérte a vezérigazgató.

A BUDAPEST AIRPORT HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVEI:

A 2-es terminál bővítése

● A BA bővíteni fogja a 2A és 2B terminálokat, az utasoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának javítása érdekében bővíti az utasfelvétel kapacitásat, központi biztonsági átvizsgáló területet alakít ki és növeli a biztonsági ellenőrző kapuk számát.
● A terminál légi oldali kapacitását szintén bővíteni fogja két új ún. mólóval, vagy terminálszárnnyal, amelyeken 16 új utashíd lesz kialakítva.
● A nem schengeni utasforgalmat a 2A terminál, a schengenit pedig a 2B terminál fogja kiszolgálni.
● Az utasforgalom növekedésével párhuzamosan a BA tovább bővíti majd a 2-es terminált a 2C terminál megépítésével, évente 30 millió utasra növelve Ferihegy kapacitását.

Az 1-es terminál fejlesztése

● A BA szintén készített terveket a ferihegyi diszkont terminál, vagyis az 1-es terminál kapacitásának bővítésére.
● A jelenlegi terminál épület csak az induló utasokat fogja kiszolgálni, az érkezések egy a terminál szomszédságában felépítendő új csarnokba kerülnek át.
● Ez a terminál kapacitását és kereskedelmi területeinek méretét közel a duplájára növeli majd.

Cargo-terminál

● A ferihegyi cargo üzletág fejlesztése érdekében a BA egy új légiáru-terminált épít a 2-es terminál mellett.
● Ez a repülőtér és Budapest légiáru-szállítását egyaránt szolgálja majd.
● Prioritást élvező projektként ez a fejlesztés 2007-ben indul, az első fázis pedig 2009-re készül majd el.

Üzletközpont a tranzit-területen

● A BA a 2A és 2B terminált összekötő légi oldali üzletközpontot fog építeni. Mindkét terminál utasai egységesen az új kereskedelmi területen áramlanak majd keresztül. Itt üzletek, éttermek és bárok széles választéka áll majd rendelkezésükre, kiváló és pihentető élményt nyújtva az utazóknak.
● Ezáltal a repülőtér kereskedelmi területeinek mérete megkétszereződik. Ez jelentős mértékben javítja majd a BA kereskedelmi tevékenységeit.
● Az üzletközpont az indulási szinten színvonalas bevásárlási lehetőségeket, az alsó szinten pedig vendéglátóipari szolgáltatásokat kínál majd.

Többszintes parkolóház

● A BA a 2-es terminál előtt új többszintes parkolóházat épít, melynek nagyobb része a föld alatt helyezkedik majd el.
● Ez megnöveli majd a rendelkezésre álló parkolóhelyek számát.

Airport City

● A BA egy önálló Airport City fejlesztést fog megvalósítani, egy a repülőtér területén, a 2-es terminál előtt elhelyezkedő üzleti parkot.
● Négycsillagos, 300 szobás szálloda épül majd, konferencia létesítményekkel, illetve egy üzleti parkot új irodákkal.
● Ez a régió üzleti központjává teszi majd Ferihegyet, jelentős előnyöket biztosítva a környék gazdaságának.

A BA kereskedelmi parkot is kialakít a 2-es terminál bekötő útja mentén. Elsősorban a kereskedők és a nagybani értékesítők részéről számítanak érdeklődésre, az első ügyfeleket 2009-re várjuk.

Ami a légitársasági marketing- és járatfejlesztés területét illeti: a Budapest Airport szorosan együttműködik a légitársaságokkal a jelenlegi útvonalhálózat fejlesztése és bővítése érdekében, hogy szélesedjen a repülőtér kapcsolatrendszerét, s hogy Ferihegyből regionális légiközlekedési központ alakuljon ki. A versenyképes árstratégia ösztönzően hathat új útvonalak létesítéséhez és a Ferihegy növekedését támogató légitársaságoknak.