A Malévnek 2009-ben 24,4 milliárdos mérleg szerinti vesztesége volt, melynek kialakulására számos a múltban történt hibás döntés is hatással volt. A Fokker 70-es repülőgépek évtizedes használat után tavaly kerültek kivonásra a forgalomból. Az elmúlt években a légitársaság ugyanakkor nem különített el összeget, hogy fedezze a gépek visszaadásának költségeit és nem tervezett be egyéb karbantartási munkákat sem ezekre a repülőgépekre. Ennek végeredménye egy egyszeri 4.8 milliárd forintos költség lett, mely a tavalyi év eredményeit ugyancsak rontotta.

A megbízhatatlan korábbi tulajdonosi viszonyok egy másik olyan tényező, mely nagyban hozzájárult a veszteséghez. A helyes finanszírozás hiánya miatt a légitársaság versenytársainál kedvezőtlenebb kondíciókkal tudott csak működni – kisebb kedvezményeket kapva számos beszállítótól. Másrészt a társaság finanszírozása ugyancsak rendkívül drágán történt tovább növelve a pénzügyi kiadásokat. A Malév 2009-ben 4 milliárd forintot fizetett ki kamatokra, a teljes pénzügyi kiadások összege pedig elérte a 15,6 milliárd forintot.

 

A Malév tavalyi veszteségének ellenére jobban teljesített, mint regionális versenytársai, és 20 milliárd forinttal kevesebbet fordított az üzemelési kiadásokra. Az üzemi eredmény rosszabbul alakult, mint 2008-ban, ami elsősorban a bevételek elmaradásának volt betudható, amely az egész iparágra jellemző volt a tavalyi esztendőben. A mérleg szerint veszteség jelentős része a Fokker 70-es repülőgépek visszaadásának költségeiből származik és az olyan pénzügyi költségekből, mint a magas kamatok kifizetése.

 

A vezérigazgató által tavaly kezdeményezett átvilágítás (audit) ugyancsak felszínre hozott olyan, a Malév számára előnytelen szerződéseket, melyek jelenleg is felülvizsgálat alatt állnak és azok megszüntetésével vagy átalakításával további költségmegtakarítás érhető el.

„A Malév jobban teljesített regionális versenytársainál az elmúlt rendkívül kritikus évben, mely az iparág legsúlyosabb esztendeje volt. Míg az európai versenytársak átlagosan 7%-os utasforgalom-csökkenést szenvedtek el, mi azon kevés légitársaságok közé tartozunk mely növelni tudta utas-számát, 6%-os növekedést értünk el ezen a területen. A közép-európai régióban a versenytársak a Malévnél sokkal nagyobb, átlagosan 30%-os bevételcsökkenést szenvedtek el, míg a Malév bevételei 23%-kal estek vissza 2009-ben.” – mondta Martin Gauss vezérigazgató a légitársaság tavalyi veszteségéről megjelent hírekre reagálva.

Hozzátette: “A mostani menedzsment az első, mely igazán elkezdte megtisztítani a szervezetett attól a sok rendetlenségtől, melyet az előző tulajdonos és menedzsment hátrahagyott. Az a szervezet átvilágító audit, melyet a tavalyi évben indítottam, talált olyan a Malévra előnytelen szerződéseket, melyeket a jelenlegi menedzsment felülvizsgált, hogy a visszaélések lehetőségét megszüntesse.”

Az elmúlt évben a Malév menedzsmentje számos régi előnytelen szerződést felmondott, több magas költségen működő külföldi irodát bezárt, jelentősen csökkentette a létszámot, egyszerűsítette a társaságon belüli felesleges bürokratikus eljárásokat, és egy olyan átlátható szervezetet hozott létre, mely lehetővé teszi a teljes kontrollt valamennyi költségelem fölött.

A légitársaság az idei esztendő első negyedévében jól teljesített tartva a terv-számokat, mind bevételi, mind pedig utasforgalmi oldalon. A Malév 60 ezerrel több utast szállított az év első három hónapjában, ami 11%-os forgalomnövekedést jelent ezzel stabil piaci pozíciót biztosítva a légifuvarozónak.(Malév)

 

 

 

A ger-mania.hu 2009. október 25-i cikke szerint:

 

Három éven belül nyereségessé kívánja tenni a Malévot, de ehhez arra is szükség van, hogy a jelenlegi 1.600-ról a következő években ezerre szállítsa le a létszámot. Erről beszélt a hamburgi Welt am Sonntagban vasárnap megjelent interjújában Martin Gauss, a légitársaság 2009 tavasszán kinevezett új, német vezérigazgatója.

Gauss, aki pilótaként kezdte pályafutását majd legutóbb a dba német légitársaság sikeres menedzsere volt, elmondta: alkotóan kell az immár száz százalékig magánkézben lévő magyar légitársaság gondjait megoldania. A tulajdonosoknak régi adósságokat kell visszafizetniük, egyúttal friss tőkére is szükség van és vannak jelek, hogy ezek a kérdések megoldhatók. További gond, hogy a Malév annyira függ a nyári forgalomtól, mint egyetlen más európai légitársaság sem. Ezért új, téli járatokat kell indítani s arra törekedni, hogy minél több utas Budapesten át jusson úti céljához, elsősorban a Balkánon és a Közel-Keleten. A damaszkuszi, a bejruti, a tel-avivi járatok igen kifizetődőek, akárcsak a balkáni célpontokra vezetők. Annál is inkább, mert ebben a régióban a tehetősebbek business-osztályon repülnek – ellentétben például a német gyakorlattal.
A vezérigazgató nem gondol arra, hogy – a fapados légitársaságok példájára - az étkezések elhagyásával takarékoskodjanak, mivel az ízletes magyar konyha, a jó borok vonzzák az utasokat. Ugyanakkor másfajta kiszolgálásukra jobban kell figyelni: amíg erre fel nem hívták a figyelmét, a Hamburg-Budapest járaton az egyetlen német nyelvű újság a Neues Deutschland, az egykori NDK utódpártjának lapja volt s persze el kell kerülni, hogy egyfajta politikai irányultságra gondoljanak.

Gauss elmondta, hogy a következő években - tárgyalásos alapon - a jelenlegi 1.600-ról ezerre kívánja csökkenteni a Malév alkalmazottainak létszámát. A vezérigazgató beszélt arról is, hogy legutóbb a korrupció felderítésére kért vizsgálatot a vállalatnál a KPMG-től és az auditálás „feltárt némely dolgokat, amelyekkel nem számoltam.”