Már 2010 februárjában átfogó tervezet készült arra, milyen feltételekkel és hogyan működtethető a visszaállamosítás után a Malév, derül ki az Index birtokába került megvalósíthatósági tanulmányból. A megrendelő hivatalosan még a Malév volt, de a tanulmány valójában a kormány visszaállamosítási döntését volt hivatott megalapozni: az anyagot a Fidesz is megkapta, és annak ismeretében támogatták informálisan a visszaállamosítást. A tanulmány világosan felhívta a figyelmet arra is: egy új cégnek a Malév-csőd másnapján el kell indulnia, különben a konkurencia rárepül a profitot termelő útvonalakra.

Három üzleti modellt, az ezekre kalkulált szükséges tőkét és várható bevételeket, létszámot, gépparkot, valamint háromhónapos munkamenetrendet is tartalmaz az Index birtokába került megvalósíthatósági tanulmány, ami még 2010 februárjában készült. A megrendelő hivatalosan a Malév volt, készítője a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég, az anyag pedig azt vázolta fel, hogyan lehet a Malév kontrollált csődje mellett egy új, többségi magántulajdonban levő nemzeti légitársaságot elindítani.

A tanulmány egyik alapvetése az volt, hogy a folyamatban nem lehet fennakadás: a Malév leállásának másnapján el kell indulnia az új társaságnak, mely átveszi a Malév korábban jegyeket vásárló utasait is. Illetve nyilván azoknak csak egy részét, tekintve, hogy az új tervek mindegyike módosította volna kisebb-nagyobb mértékben a repült célállomásokat, illetve azt is, hogy milyen gyakorisággal és mekkora gépekkel repülik az egyes útvonalakat.

Malév tanulmány (pdf, 3,8 Mb)

A tervezett leállásnak és újraindításnak azért tulajdonított az anyag már két éve is nagy jelentőséget, mert pontosan látták a kontrollálatlan csőd az új légitársaság elindítására vonatkozó veszélyeit. A veszélyfaktorok között szerepel, hogy a Malév váratlan bedőlése és az új társaság indításának halogatása lehetőséget ad a konkurenciának, hogy rárepüljenek a legértékesebb, leginkább nyereséget termelő útvonalakra, és ott elszívják a teret egy frissen induló társaság elől. De kitértek arra is, hogy a Malév váratlan leállása szociális bizonytalanságot eredményez, illetve lehetnek pilóták, akiknek egy három hónapon túli újraindításra már lejárnak bizonyos jogosítványaik. A leállással – ha azt nem előzik meg előzetes tárgyalások – elvesznek a Malév slotjai is, azaz azok reptéri megállapodások, melyek adott időpontokban, adott terminálokon a le/felszállási lehetőséget biztosítják, és amelyeket – persze új reptéri szerződésekkel, de mégis –  könnyen használhatott volna egy új társaság.

A tanulmány ezért úgy számolt, hogy amennyiben megszületik a döntés egy új, kisebbségi állami tulajdonrésszel működő légitársaság létrehozásáról, három hónapos előkészítő munka szükséges. Ezalatt kell letárgyalni, illetve előkészíteni a megállapodást a repterekkel a slotokról, az EU-n kívüli országokkal a Malévre, illetve az új légitársaságokra kétoldalú kormányközi szerződésekben biztosított repülési jogokról, előkészíteni az új társaság légihatósági engedélyeit, letárgyalni a flottaátalakítást és persze pontosan kidolgozni az üzleti tervet.