"A gazdaság a politika fogságában van", ezzel a kijelentéssel indította Bajnai Gordon a mondandóját 2006 tavaszán Nagy Vajda Zsuzsával folytatott interjújában. Ez a furcsa páros a Budapest Airport működését hogyan befolyásolja?

 

 

Gazdaság és Politika - A furcsa pár című két napos Vezérigazgató találkozón tartott előadást Bajnai Gordon, a Budapest Airport privatizációja után közvetlenül kinevezett igazgatósági elnöke 2006 április 4-én Gödön. A menedzser az mfor.hu-nak gazdaságpolitikai meglátásairól, az új brit tulajdonos fogadtatásáról és az üzleti radikalizmusról nyilatkozott.

 

 

 

- A konferenciaszervezők felkérésének megfelelően a gazdálkodó szervezetek oldaláról, átfogóan beszéltem erről a témáról. Ezért ennek tükrében tudok csak válaszolni a kérdésre. Az elmúlt 8-9 évben nem történtek meg Magyarországon a strukturális reformok a legfontosabb területeken: egészségügy, adó, közigazgatás, önkormányzati rendszer. Ezeknek az átalakulási folyamatoknak a hiányát érzi az ország, ez fogja vissza a gazdaság fejlődését is.

 

 

 

 

Nem hiszi, hogy az állam direkt módon segítheti a vállalkozásfejlesztést, jelentette ki prezentációjában. Akkor milyen megoldást tartana szerencsésnek?

 

- Torzítja a versenyt, amikor egy konkrét cég problémájára az állam nyújtja a megoldást. Ha leszokunk a versenyről vagy az államtól reméljük a védettséget vele szemben, középtávon a cégek bukásához vezethet. Nekünk arra van szükségünk, hogy a mindenkori hatalom olyan infrastrukturális kereteket, gazdasági környezetet, elvonási viszonyokat teremtsen, amelyekben meg tudjuk állni a helyünket. De a csodát ne az államtól, hanem magunktól várjuk!

 

A pályázatok is egyfajta állami beavatkozást jelentenek. Nem?

 

- A pályázatokkal nincs baj, amíg a vállalatok egyenlő eséllyel juthatnak hozzá a támogatásokhoz. Mindenhol a világon van valamiféle vállalkozásfejlesztési program. Általában akkor következik be a hiba, ha az állam dönt, melyik vállalkozásnak adjon pénzt, az esetek jelentős része ugyanis ilyenkor valamilyen nem üzleti szempontú folyamathoz vezet. Az állam nagyon sokszor összekeveredik az államot képviselő szereplők érdekeivel, és ez egy idő után törvényszerűen rosszhoz vezet.

 

És mit javasol akkor?

 

- Például kockázatmegosztást, a magánszféra üzleti racionalitásán alapuló döntéshozatali mechanizmusának bevonását.

 

A rendezvény témájáról áteveznék a "háztáji" ügyeikre: Mennyire fogadták pozitívan a cégnél a BA-t megszerző új brit tulajdonost?

 

- A BAA International Ltd. arról ismert szakmai körökben, hogy valamikor őt magát is privatizálták, ma pedig a világ egyik leghatékonyabb reptér üzemeltetője. Sok sikeres nemzetközi akvizíciót hajtott végre, és mindenhol a hosszú távú beruházáson keresztüli megtérülésre helyezte a hangsúlyt. Itt is ez történik, hiszen a rekord vételáron felül még igen jelentős összeget fog elkölteni fejlesztésekre is. Ezt nagyon nehéz negatívan fogadni.

 

Azt gondolom, a légitársaságok örülnek a fejleményeknek, illetve látják az elkötelezettséget. Úgy tűnik, hogy az érdekelt felek, az önkormányzatok, a környék lakói is jó néven veszik, hogy valaki érdemben foglalkozik a felgyülemlett problémákkal. A munkavállalókkal (hat érdekvédelmi szervezet közül már öttel) sikerült egy jó és tisztességes kompromisszumot kötni, vonzó jövőképet biztosítani azoknak, akik itt dolgoznak. A hangulat egyre pozitívabb azután az érthető bizonytalanság után, ami a privatizáció kapcsán bekövetkezett.

 

Egyelőre elbocsátásokról beszélnek, amire a versenyképesség növelése érdekében van szükség. Közép és hosszú távon sor kerülhet-e a szűkített létszám növelésére?

 

- A BA jelenleg átszervezés alatt van, egyes tevékenységeket kiszervez, hiszen ma világviszonylatban nem egy hatékony szervezet. A reptér méretéhez képest túlságosan sok alkalmazottal működik. Ha ez megváltozik, és nő a forgalom, akkor majd vélhetően középtávon szükség lehet létszámbővítésre.

A bővülés a reptér környékén élőknek is munkahely-lehetőséget tudna teremteni említette előadásában.

 

- A világ 1500 repterét tömörítő szakmai szervezet, az Airports Council International által készített elemzés szerint 1 millió utas 3000 új munkahelyet hoz létre az adott repülőtéren, a repülőtér környezetében és a nemzetgazdaságban - itt a turizmusra, és a kiszolgáló létesítményekre gondolok. A repülőterek ösztönzik a gazdaságot.

 

 

 

Merész és begyökerezett érdekeket sértő lépésre szánták el magukat Ferihegy megítélésének javítása érdekében. Pályázatot hirdettek meg, amelynek eredményeként egyetlen taxi társasággal kötnének szerződést a reptéri utasok felvételére. Nem tartanak attól, hogy a jelentős érdekeket sértő kezdeményezést meghiúsítják az érdekeltek?

 

- A jelenlegi helyzet tarthatatlan, a szolgáltatás színvonala nem megfelelő. Ferihegy az első és utolsó benyomás és sok turista már ezek alapján visszafordulna Magyarországról. A legfontosabb érdek az, hogy a Budapestre érkező magyar vagy külföldi állampolgárok a lehető legjobb, legkorrektebb kiszolgálást kapják, kiszámítható, becsületes módon működő taxi-szolgáltatáshoz jussanak. Ebben is fel kell nőnie Budapestnek a világ vezető városaihoz. Abban bízunk, hogy az első félévben lezajlik a verseny, és már július 1-től működni fog az új szolgáltatás.

 

A Vezérigazgatói találkozón azt mondta: "a politikai felhangú küzdelem az, ami nem erősítette a bizalmat a gazdaságban. Radikális cselekvésre van szükség". Mennyire híve Ön a radikalizmusnak az üzleti életben?

 

- Ez csak bizonyos helyzetekben vezethet eredményre. A reptéren elvi és morális kérdésekben radikálisan kell viselkednünk. Az üzleti ügyekben pedig pragmatikusan, a változtatásokat olyan sebességgel bevezetve, hogy azt a szervezet még elbírja.

 

A változások kapcsán felmerül a Ferihegyre való kijutás kérdése. Emellett lehetetlen a repülőtérre menet nem észrevenni a környezet elhanyagoltságát, ami ronthat Budapest, mint turisztikai célpont vonzerején. Ez ügyben terveznek-e valamilyen intézkedést?

 

- Ez messze túlmutat Ferihegy kompetenciáin. Sajnos minden metropolisznak vannak vonzó és kevésbé vonzó részei. Fontosnak tartanám azonban, és ez ügyben dolgozunk a többi illetékessel, hogy javuljon a reptér megközelíthetősége. A főváros tudomásom szerint kezdeményezte színvonalas buszok üzembe helyezését. A MÁV szándékainak megfelelően középtávon megépülhet a gyorsvasút, és addig is rövid időn belül a meglévő vasúti pályán egy színvonalasabb szolgáltatást indítanak. Mindennek természetesen középtávon útfejlesztési konzekvenciái is lesznek, de ezek kívül esnek a mi hatáskörünkön.

 

Mit gondol, Ön mint menedzser, milyen pluszt adhat a BA-nak jelenlétével?

 

- Én nem operatív vezető vagyok, hanem az igazgatóság elnöke.

 

Az a feladatom, hogy segítsem a társaságot, az új, részben angol vezetést beilleszkedni a magyar környezetbe, továbbá az igazgatóságban összehangoljam a különböző részvényesek érdekeit, vizsgáljam és biztosítsam a cég stratégiai célkitűzéseinek megvalósulását.

 

A cég operatív vezetését reptéri szakemberek végzik, akik adott esetben akár több tíz évet töltöttek el a szakmában. Velük kell jól együttműködnöm. Itt szeretném kihangsúlyozni a BA továbbra is az egyik legjelentősebb magyar cég, amelynek a magyar viszonyok között működve, de éles nemzetközi versenyben kell helytállni!

 

És mik a nehézségei egy ilyen összehangoló küldetésnek?

 

- Egyelőre jóval kevesebb a nehézség, mint amire számítottunk, mert mindenki akarja a sikert, "ki volt éhezve arra, hogy ésszerűbben működjön a cég".

 

Szintén érdekes gondolata volt a prezentációnak: olyan játékosokra van szükség egy csapatban, akik nem csak azért hajtanak, hogy megszerezzék a labdát, hanem utána azzal kezdeni is akarnak valamit.

 

- Ez egy mentalitás. Azt szeretném, ha azokban a csapatokban, amelyekben játszom csupa olyan szereplő lenne, aki nem pusztán pozícióba akar kerülni, hanem azt a pozíciót valamilyen értelmes célra használni is szeretné.

 

Létezik olyan csapat, ahol mindenki 100 százalékosan teljesít?

- Ha nem, akkor cserélni kell a játékosokat.

 

Nagy Vajda Zsuzsa 2006-os interjúja

 

 

 

Most pedig essen szó Bajnai szerepéről hazánk  privatizációs történetének a legmagasabb egyedi értéket képviselő tranzakciójában, amely egyben előkészítette Bajnai helyét a Budapest Airport vezetésében.

 

 

A BA privatizációja a német Hochtief, a Fraport, a brit BAA, az ausztrál Macquarie és a dán Copenhagen Airports tenderajánlatából  az állami részvénycsomagrészből a dolgozók 2005. októberi kifejezett követelése ellenére azok kizárásával a következőképpen valósult meg.

 

 

2005. december 18.-án írták alá a szerződést a brit BAA International Ltd.-vel a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadának eladásáról - jelentette be Mészáros Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) igazgatóságának elnöke.

 

 

A brit repülőtér-üzemeltető társaság 75 évre kapta meg a repülőtér üzemeltetési jogát.

 

A BAA a részvénycsomagért és a vagyonkezelési megállapodásért 464,5 milliárd forintot fizet. A tranzakció pénzügyi zárásának tervezett időpontja december 23., ekkor kerülhet sor a tranzakció ellenértékének megfizetésére is.

 

A fenti tranzakciós ellenérték a következőkből tevődik össze:

 

- A 75 százalék mínusz egy részvényért 60 milliárd forint,

 

- A vagyonkezelési szerződés módosításáért 389,5 milliárd forint és

 

- Az ingóeszközökért 15 milliárd forint.

 

 

További tranzakciós kikötések is voltak a BAA-bal szemben:

 

- A 2006 és 2011 közötti fejlesztések minimális értéke 65,5 milliárd forint,

 

- az ÁPV Rt.-nek záráskor fizetendő osztalékelőleg 10 milliárd forint,

 

- az állami garanciával rendelkező 20 milliárd forintnyi nettó hitelállomány visszafizetése

 

Abban is megállapodás született, hogy:

A vevő a BA Rt.-ben fennmaradó 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedésre eladási opciót szerez, aminek kiinduló értéke 20 milliárd forint és évente 11,5 százalékkal emelkedik. Az opció lehívására csak törvénymódosítás esetén van lehetőség.

 

Ezen felül a Budapest Airport Rt. a jövőben a mindenkori éves bevételének 0,5 százalékát kitevő vagyonkezelési díjat fizet a KVI részére, valamint

 

A Polgári Légiközlekedési Hatóság részére utasonként 25 forint felügyeleti díjat fizet a BA Rt. folyamatosan.

 

Veres János pénzügyminiszter méltatta a privatizáció történetében a legmagasabb egyedi értéket képviselő tranzakciótt. Hangsúlyozta: teljesült a kormány szándéka és a térségben elsőként indulhat el a repülőtér jelentős fejlesztése annak érdekében, hogy az ország regionális helyzete erősödjön.

 

Mike Clasper, a BAA vezérigazgatója szerint a tranzakció kifejezi a cégnek a magyar gazdaságba vetett bizalmát is, és beruházásaikkal versenyképesebbé válik a repülőtér és ezzel az ország is. Chris Woodruff, a BAA International ügyvezető igazgatója kifejtette: alacsonynak tartják egyes területeken a Budapest Airport hatékonyságát, amin javítanak a jövőben. Példaként említette az alacsony kereskedelmi bevételeket és a magas légiforgalmi díjakat. 2020-ra 20 millió utassal kalkulálnak, a kereskedelmi bevételeket 75 százalékkal kívánják növelni.

Üzleti tervük szerint a 2006-os 60 millió eurós kereskedelmi bevétel 2011-re 104 millió euróra, a teljes bevétel pedig 159 millió euróról 235 millió euróra növekszik úgy, hogy az összes árbevételen belül a jelenleg 62 százalékról 56 százalékra csökken a légiforgalmi bevételek aránya. A következő öt évre vállalt minimum 65,5 milliárd forintot kitevő fejlesztések között említette új repülőgép-parkolóhelyek és satelit terminálok, új parkolók és cargolétesítmény megépítését. Hozzátette: a két terminált egy terminállá integrálják és meggyőződését fejezte ki, hogy a régió első számú repülőterévé válhat Ferihegy.

 

Második oldal