A HungaroControl célja, hogy vezető pozíciót szerezzen az európai és régiós légiforgalmi szolgáltatások piacán. A cél elérésére a cég a technológiai előnye fenntartását látja fontosnak és evégett folyamatos fejlesztéseket hajt végre.

A radarrendszer korszerűsítését 2008-ban fejezte be a vállalat; a költségek felét az Európai Unió Kohéziós Alapja állta. A korszerűsítés következtében még biztonságosabbá vált a polgári légiközlekedés, és a szervezet legalább 15 évre szavatolhatja az európai követelményeknek megfelelő, modern légtér-ellenőrzést.

A fejlesztés elemeként a Kőrishegyen és Püspökladányban telepített, nagy hatótávolságú radarállomások és a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtéren üzemelő repülőtéri mozgás-ellenőrző radar lecserélésével párhuzamosan a vállalat „fejlett földi mozgás ellenőrző rendszert” telepített, és frissítette a jelenlegi automatizált légiforgalmi irányítási rendszerét, a MATIAS (Magyar Automated and Integrated Air Traffic Control System) szoftvert. Utolsó teendőként telepítettékaz új közelkörzeti radart (TAR2).

2008-ban kezdte meg a HungaroControl az egységes – az IT-t és a technológiát egyaránt kiszolgáló – IP-s (internet-szabványú) hálózat kiépítését. A megvalósítás eredményeképpen a jelenlegi, pont-pont közötti, esetenként analóg kommunikációt IP-alapú, digitális adatvonalakkal helyettesítik, ami az üzemeltetés során magas fokú megbízhatóságot, átviteli sebességet, hatékony adatfeldolgozást és megfelelő tartalék megoldásokat tesz majd lehetővé a HungaroControl különböző telepített eszközei, berendezései között.

Az idén a HungaroControl saját forrásból állította üzembe a beszédüzemű kapcsolóközpontot (Frequentis VCS): ezzel valósult meg az irányítók egymás közötti, a szomszédos irányító központok irányítóival történő és a pilótákkal folytatott, digitális alapú beszédüzemű kommunikációja.

Időközben nagy fába vágta a fejszéjét a HungaroControl: új ATS központot (Air Traffic Service – légiforgalmi szolgálat) akar 2012-ig felépíteni. A cél ezzel a légi navigációs szakma által európai szinten elismert, high-tech tudásközpont létesítése. Általa a többi között a jelenlegi, irányító központként működő épület tartalék központként fog működni.

A beruházás szerves része a háromdimenziós toronyszimulátor fejlesztése.

Jó öt évvel ezelőtt írt ki közbeszerzési eljárást a HungaroControl Zrt. a MATSIM (Magyar Automatizált Légiforgalmi Irányító Szimulátor Rendszer) fejlesztésére; a 600 millió forintos beruházásra kiírt tendert a kanadai székhelyű Adacel Inc. konzorcium nyerte meg. A HungaroControl vezetői szerint a program a legjobbak közül való.

A már telepített és üzembe helyezett toronyszimulátor 180°-os látványt nyújt 5 vásznon, projektoros képmegjelenítéssel. A szimulátorban három irányítói, egy-egy toronyszimulátor-csoportvezetői, gyakorlatvezetői, -szerkesztői, valamint hat álpilóta-munkahely betöltésére van lehetőség egyszerre.

A háromdimenziós toronyszimulátor képes a budapest-ferihegyi, a debreceni, a sármelléki és egy szintetikus, kezdő irányítók képzéséhez használt, „elképzelt”, Airosar repülőtér toronyirányításának szimulálására, valamint bármilyen időjárási tényező, forgalmi helyzet, műszaki problémák és kényszerhelyzetek modellezésére. A berendezés által megjelenített kép teljes körben, szabadon mozgatható. A szimulátor kiemelt funkciói közé tartozik, hogy kiválóan szemlélteti az időjárás hatását a légi járművek teljesítményére, a csapadék felszínen történő felgyülemlését, illetve ennek hatását a jármű fékhatására. A „színlelőberendezés” a sajátos magyar igényeknek megfelelő fejlesztés, tehát a ferihegyi irányítótoronyhoz hasonló elrendezésű és funkciójú.

A rendszer a távcső, valamint a rádió meghibásodásakor használt, fényjelek kibocsátására alkalmas fénypuska funkciók alkalmazására is képes. A meteorológia információkat szolgáltató és korábban szerkeszthetetlen ATIS-program szerkesztését is megoldották, így a pilóta mindig a legfrissebb információkkal rendelkezik az adott repülőtér időjárásáról. A toronyszimulátor különleges katonai irányító funkciók modellezésére is alkalmas, azaz fegyverzettel, elfogó hálóval és kábellel, valamint fékezőernyővel érkező repülő légi járműveket is megjeleníti.

A szimulátor minden egyes megjelenítő egysége (monitor vagy kivetítő) egy-egy számítógéphez csatlakozik és a teljes rendszert két szerver gép fogja össze. A szimulátorterem szomszédságában berendezett álpilóta-szobában minden munkahelyen két nagyméretű monitor és egy kis kommunikációs monitor dolgozik. A toronyban dolgozó irányító utasításait a légtérben közlekedő (álpilóták által „vezetett”, szimulált) repülőgépek beszédfelismerő rendszere felismeri, a szimulált robotpilóta az utasításnak megfelelően jár el. A beszédfelismerő rendszer most tanulja a magyar akcentusú angolt.

A HungaroControl a toronyszimulátor további fejlesztését is tervezi, aminek köszönhetően a kecskeméti, a szolnoki és a pápai repülőtér modellezése is lehetővé válik. Céljai közt szerepel a szomszédos országok irányítóinak esetleges oktatása, hiszen nem mindenki rendelkezik ilyen korszerű rendszerrel.

A beruházással egy olyan high-tech rendszerekkel támogatott tudásközpont jön létre, ami a HungaroControl jelenlegi, szervezeten belül végzett, és a jövőben tervezett, szervezeten kívüli csoportoknak történő oktatás, a szimulációs kutatási tevékenység, a repülésszakmai könyvtár és a kapcsolódó funkciók helyéül szolgálhat. Szóba került a cseh ANSP és a HungaroControl Zrt. között együttműködési megbeszélésen magyar–cseh oktatási központ létrehozása.