A cég októberi közgyűlésén továbbra sem született határozat a tőkehelyzet rendezéséről. A közgyűlés napirendjén szerepelt ugyan a Malév tőkehelyzetének rendezése, ám az igazgatóság erről nem terjesztett elő határozati javaslatot.

A magyar állam kész tulajdonosként és finanszírozóként is beszállni a nemzeti légitársaságba – ezt Oszkó Péter pénzügyminiszter Moszkvában jelentette ki.

Néhány héten belül fejeződhetnek be a magyar-orosz tárgyalások a Malév jövőjéről, a megbeszéléseket szakértői szinten folytatják - tudta meg az MTI a Pénzügyminisztériumtól.

Oszkó erről azt követően beszélt, hogy tárgyalt Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettessel a jelenleg cégjogi értelemben magyar többségi tulajdonban lévő, gyakorlatilag azonban orosz irányítású Malév helyzetének rendezéséről.

A pénzügyminisztérium közleménye szerint "a magyar fél jelezte, hogy a társaság működésének folytatása érdekében kész tulajdonosi, illetve finanszírozói szerepet is vállalni a nemzeti légitársaságban. Az orosz kormány üdvözölte a magyar fél álláspontját". A minisztérium közölte azt is, hogy a magyar és az orosz fél "további tárgyalásokat folytat a szükséges intézkedésekről".

Oszkó Péter mostani bejelentése nem teljesen meglepő. Már idén augusztusban közölte a pénzügyminisztérium: folynak a tárgyalások az oroszokkal, hogy a magyar és az uniós jogszabályoknak is megfelelő megoldást találjanak a Malév problémáinak megoldására. Már akkor lehetett hallani olyan híreket, hogy az állam felé is komoly adósságokat felhalmozott légitársaságban a magyar állam kisebbségi részesedést szerezne.

Ha most visszatér az állam a légitársaságba, az már a Malév második visszaállamosítása lehet. Az első privatizáció 1992-ben volt, akkor az olasz Alitalia és egy Simest nevű olasz bank vásárolt a cégben 35 százalékos részesedést. Az olasz kaland 1997-ig tartott, ekkor magyar pénzintézetek visszavásárolták az öt évvel korábban olasz kézbe került részvénycsomagot, majd 1999-től ismét az állam volt a cég 99,5 százalékos tulajdonosa.

- Index -

Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön tárgyalt Moszkvában Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettessel a Malév helyzetének rendezéséről, miután a magyar kormány úgy döntött: hajlandó részt venni a Malév finanszírozásában a légitársaság további működése érdekében.

A Brüsszelben tartózkodó Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondta: azzal a mandátummal küldte Oszkó Pétert Moszkvába, hogy segítsen az orosz tulajdonosoknak olyan megoldást találni, amellyel a Malév léte nem kerül veszélybe.

A kormány szeretné, ha a Magyarország számára stratégiai fontosságú Malév talpon tudna maradni, és sikeresen működne - szögezte le a kormányfő.

A PM korábbi közleménye szerint a magyar fél jelezte, hogy a társaság működésének folytatása érdekében kész tulajdonosi, illetve finanszírozói szerepet is vállalni a nemzeti légitársaságban.

A Malév Zrt.-nél több mint 1300 munkavállaló dolgozik, a nemzeti légitársaság jövője azonban nem csak őket érinti, de a cég kiterjedt beszállítói hálózatást és a Budapest Airport jövőjét is, amelynek a Malév a legnagyobb partnere.

A Malév a 2008. évet konszolidáltan 15,1 milliárd forint veszteséggel zárta. A 2009. évre szóló várakozásokat a társaság nem közölt. A május végén jóváhagyott idei üzleti tervről a társaság csak az üzemi szintű veszteséget, a mérleg szerintit nem tette közzé. Eszerint üzemi szinten 2009-ben 6,3 milliárd forint veszteséggel számolt a Malév, szemben a 2008. évi 7,9 milliárd forinttal.

A Malév közel 100 százalékát birtokló AirBridge Zrt.-ben az orosz állami Vnyesekonombank megvette Borisz Abramovics 49 százaléknyi részvényét, a többségi tulajdonos Költő Magdolna magyar magánszemély. A magyar-orosz cég a Malév részvényeinek 97,46 százalékát birtokolja, 2,54 százalék a dolgozók kezében van és egyetlen Malév-részvénnyel a magyar állam rendelkezik.

MTI/Menedzsment Fórum