jelentette be november 4.-n Oszkó Péter pénzügyminiszter és akár hosszabb távon is állami kézben maradhat a Malév.

Ugyan formálisan, az uniós repülési jogok megőrzése érdekében egy magyar magánszemély, Költő Magdolna birtokában van a cég többségi, 51 százalékos részvénycsomagja, ezért van a köztudatban magyar légitársaságként a Malév.

Valójában azonban az orosz Vnyesekonombank rendelkezik a Malév  valós irányításával, bár formálisan csak 49 százalékos a részvénypakettje.

Az állami tulajdonszerzésről Oszkó Péter azt mondta: a garanciák részvényre váltásával szerezné meg a többségi részesedést. A nemzeti vagyonkezelő még idén májusban hívott le egy összesen 32 millió eurós (8,9 milliárd forintos) bankgaranciát.

Szeptemberben azonban felfüggesztették az orosz Vnyesekonombanknál (VEB) a Malév privatizációjának kapcsán vállalt garancia behajtását.

Az Abramovics-VEB tulajdonosváltás ez év elején történt a Malév tulajdonának 49%-ra vonatkozólag, ám az új tulajdonosi helyzet sem oldotta meg a légitársaság finanszírozási és tőkeproblémáit.A VEB nem hajlandó a légitársaság költségeinek finanszírozására.

A Malév évek óta tartósan veszteséges, 2008-ban az üzemi vesztesége 10,7 milliárd forintra csökkent ugyan, ám a konszolidált eredménye már 14,5 milliárdos mínuszt mutat.

A tulajdonosok márciusban döntöttek ugyan egy 3 milliárd forintos tőkeemelésről, és idén az állam is kisegítette közel 1 milliárd forinttal a céget, amelynek az idei első félévben mintegy 70 milliárd forintnyi adóssága, és ebből 15 milliárd forintnyi lejárt tartozása volt.

Az újbóli újraállamosítás azonban nem oldja meg a légitársaság legfőbb problémáját, az égető pénzhiányt. Az állam sem adna ugyanis a cégnek készpénzt, márpedig a Malév a folyamatos veszteségek miatt súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd.

Oszkó nem utasítja el a hosszabb távú állami tulajdon lehetőségét sem, de nem vetették el annak eshetőségét sem, hogy egy stratégiai befektető bevonásával javítsák a Malév versenyképességét. A pénzügyminiszter azt mondta a tervezett tulajdonszerzésről, hogy az állam készpénzt nem juttatna a céghez.

Nekimenne a Malév megmentésének a Wizz Air

Az Európai Unióhoz fordul a Wizz Air Légitársaság, ha a magyar állam ismét megmenti a pénzügyi problémákkal küszködő Malévot. A régió légi piacain konkurens diszkont légitársaság szerint ugyanis az már sértené a versenysemlegességet.
Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdán jelentette be, hogy követelései fejében a magyar állam hajlandó tulajdoni részt szerezni és a finanszírozásban szerepet vállalni a jövőben.

A Wizz Air vezérigazgatója szerint elfogadhatatlan az a hozzáállás - mind a piaci szereplők, mind pedig a kormányzat részéről -, hogy a piaci környezetben működő, magán légitársaságokkal versenyző nemzeti cég képtelen pénzügyi teljesítményt produkálni, folyamatosan veszteségeket szenved el, és minden alkalommal a magyar állam vagy más állam segíti ki.

Úgy véli, hogy ez nagymértékben sérti a versenysemlegesség elvét, és uniós szabályokba ütközik. Váradi József kiemelte, hogy szükség esetén a Wizz Air is lépni fog, és kikéri Brüsszel véleményét.

A vezérigazgató egyelőre nem említette, hogy konkrétan milyen szervezetekhez fordulnak az unión belül, de úgy fogalmazott, hogy adott esetben minden olyan szervezetet megkeresnek, amelyek ebben a kérdésben „hallatni tudják a szavukat, illetve konkrét lépéseket tudnak tenni”.

A Gazdasági Rádió kérdésére Váradi József elmondta: a Malévot érintő kérdések nem a hazai versenyhivatalhoz tartoznak, hanem inkább brüsszeli kérdéseknek számítanak.

Index/ Gazdasági Rádió