A megállapodás alapján a Malév Zrt-ben a Magyar Állam szerez meghatározó, 95 százalékos tulajdont. A fennmaradt 5 százalékkal az AirBridge rendelkezik.
A tulajdonos-váltás a Malév tőkéjének leszállításával, és tőkeemeléssel megy végbe.

A magyar légitársaság egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank marad, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta.
A tulajdonos-váltás, a Malév helyzetének rendezése egy hosszú tárgyalássorozat eredménye. A Magyar Állam a megbeszélések során mindvégig arra törekedett, hogy az ország érdekei érvényesüljenek, biztosítsa a nemzeti légitársaság működőképességének fenntartását, s mindez úgy történjen, hogy a megállapodás megfeleljen a hazai és az uniós jogszabály követelményeknek.

A Magyar Állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt. Így a Magyar Állam összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban.

Az MNV Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal szemben a korábban vállal 32 millió eurós garancia lehívását. A bank ennek a kötelezettségének eleget tesz. Ugyancsak a megállapodás része, hogy a Malév viszonylag kedvezőtlen feltételű hiteleit a pénzintézet kedvezőbbre, alacsonyabb kamatozásúakra váltja.

A magyar állam többségi tulajdonba kerülése lehetőséget teremt a társaság pénzügyileg stabil működésének megteremtésére. Ugyanakkor folytatni kell a társaságnál már megkezdett erőteljes restrukturálási programot, részint hogy minél kevesebb adóforintot emésszen fel a társaság pénzügyi megmentése, másrészt, hogy az Európai Unió ne ítélje tiltott állami támogatásnak a Magyar Állami szerepvállalást.

Az iparági tanácsadó bevonásával folyó program célja, hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon. Ennek érdekében további kemény lépések várhatóak a társaság működésében, így többek között sor kerül a hálózat átalakítására, további leépítésekre, a szakszervezeti megállapodások újratárgyalására, valamint a beszállítói szerződések újratárgyalására. A légitársaság vezérigazgatói tisztét továbbra is Martin Gauss tölti be.
A Malév másodszori privatizációjára 2007-ben került sor, amikor a 100 százalékban állami tulajdonban lévő légitársaságban az AirBridge vált meghatározó tulajdonossá. Az AirBridge többségi tulajdonosa két magyar magánszemély, kisebbségi tulajdonosa pedig Borisz Abramovics orosz üzletember lett. A privatizáció célja az volt, hogy a folyamatosan veszteségesen működő Malév számára új piaci lehetőséget, a tőkehelyzet javítását, és a működés hatékonyabbá tételét biztosítsa. Magyarország uniós tagságával megszűnt annak a lehetősége, hogy az állam pénzügyi támogatással mesterségesen tartsa életben a légitársaságot. A befektetői elképzelések megvalósulását az időközben kialakult súlyos világgazdasági válság meghiúsította. A válság szerte a világon számos légitársaság csődjéhez vezetett. Így csődbe ment a Borisz Abramovics által Oroszországban működtetett légitársaság hálózat is. Borisz Abramovics AirBridge részvényei az orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank birtokába kerültek. A privatizáció során a bank nyújtott finanszírozást és garanciát Borisz Abramovics részére. Az orosz üzletember pénzügyi ellehetetlenülését követően AirBridge részvényei zálogjog fejében a pénzintézethez, a Vnyesekonombankhoz kerültek.

Budapest, 2010. február 26.


Pénzügyminisztérium Sajtó

Várhatóan még a szerződés aláírásának napján, vagy az azt követő héten utalja az orosz állami Vnyesekonombank azt a 32 millió eurót, amit az AirBridge Zrt.-nek vállalt a privatizációs során a Malév által a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek fizetendő bérleti díjak garanciájaként - értesült az MTI.

Az MTI úgy tudja, hogy magyar részről az adminisztráció rendben van, már csak az utalásra kell várni. A Malév fő tulajdonosa, az AirBridge, a közvetett tulajdonos és hitelező Vnyesekonombank (VEB), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Malév 2010. február 26-án kötött megállapodást a Malév helyzetének rendezéséről. Ez a megállapodás tartalmazza ennek a 32 millió euró bankgaranciának a beváltását, amire a magyar pénzügyminiszter azt követően utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy nem született végső megállapodás a Malév jövőjéről a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság 2010. január 29-én tartott ülésén.

A Pénzügyminisztérium honlapján olvasható angol nyelvű megállapodás nyers magyar fordítása szerint a megállapodás hatályba lépésekor azonnal, vagy legkésőbb a hatályba lépést követő három munkanapon belül kellett volna az orosz banknak teljesítenie a fizetési kötelezettséget. A megállapodás pedig február 26-án hatályba lépett, miután azt az összes érdekelt aláírta.

A dokumentum szerint ha a megállapodás egy pontja nem teljesül, attól a megállapodás még nem veszti érvényét. Így vélhetően nem teszi semmissé a szerződést az, ha a VEB nem teljesíti a garanciafizetési kötelezettségét, de a Malév tőke- és pénzügyi helyzetének rendezésében ezt az összeget minden bizonnyal beleszámolták.

Az már korábban nyilvánosságra került, hogy a magyar állam 31,36 milliárd forintot "tesz" a Malévba. Ebből 26,7 milliárd forint a készpénz, 4,66 milliárd forint pedig apport. Így a magyar állam a Malév 95 százalékos tulajdonosává válik, 5 százalék pedig az AirBridge birtokában marad. A megállapodás mellékletéből kiderül az is, hogy a Malév 2009-ben 23,43 milliárd forint adózás előtti veszteséget könyvelt el.

Az angol nyelvű megállapodás nyers magyar fordítása szerint az egyik legfontosabb követelmény a Malév "fenntartási-megmentési és átalakítási tervének" megléte, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyott. Ez a terv tartalmazza a Malév számára nyújtandó állami támogatás formáját és módszerét.

MTI