A magyar állam hajlandó tulajdoni részt szerezni a Malévban, és a finanszírozásban szerepet vállalni a jövőben - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva.

A tulajdoni rész szerzése nem jelent szükségszerűen részesedés vásárlást, ugyanis a magyar államnak jelentős követelései vannak a Malévvel szemben - tette hozzá a pénzügyminiszter. Hosszabb távon nem zárkózunk el többségi tulajdontól sem - jelezte Oszkó Péter.

A tulajdonszerzés megvalósulhat olyan módon, hogy a meglévő követelések alakulnak át állami részesedéssé. Arról nincs szó, hogy a magyar állam visszavásárolja a privatizáció során korábban eladott tulajdonrészt - jelezte Oszkó Péter, nyomatékosítva: a kormány egyetlen további adófizetői forintot sem kíván Malév- tulajdonszerzésre fordítani.

Hosszabb távon nem zárkózunk el többségi tulajdontól sem - mondta Oszkó Péter, aki nem tud arról, hogy az orosz fél végleg kiszállna a Malévból.

"Ugyanakkor az állam fontosnak tartja a Malév helyzetének konszolidálását, lehetőség szerint a jelenlegi tulajdonos részvételével, vagy a magyar állam tulajdonosi szerepének megjelenésével" - rögzítette a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta azt is, hogy a Malév - amely üzemi szinten, európai összevetésben nem működik rosszul - olyan terheket visz, amelynek nagyobb része korábbi adósságokból származik, s ezeket az adósságokat szükséges konszolidálni ahhoz, hogy versenyképes légitársasággá váljon.

Kérdésre válaszolva elmondta: segítené a Malév pozícióját, jövőbeni lehetőségeit és üzleti hatékonyságát, ha stratégiai befektető érdeklődne a Malév iránt.

Amint azt korábban az MTI közölte, a Malév a 2008-as évet 15,1 milliárd forint konszolidált veszteséggel zárta. A május végén jóváhagyott idei üzleti tervében 2009-re 6,3 milliárd forint üzemi veszteséggel számolt a Malév, szemben a 2008. évi 7,9 milliárd forinttal.

Valószínűleg a pénzügyminiszter határozatára 2009 augusztusában felfüggesztették az orosz Vnyesekonombanknál a Malév privatizációjakor vállalt és még meglévő 32 millió euró garancia behajtását. A lépést a Malév tőkehelyzetének rendezéséről folyó magyar-orosz kormányközi tárgyalásokkal indokolták.

Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009 májusában próbálta lehívni a 32 millió euró bankgaranciát azt követően, hogy az orosz bank a Malév tartozásai fejében 2009 februárjában lekért négymillió eurót nem fizette meg.

A Malév 2007 elején történt eladásakor a Vnyesekonombank nyújtott bankgaranciát az akkori vevőnek, Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.-nek. A garancia az AirBridge Zrt. által a Malév privatizációs szerződésében vállalt kötelezettségeinek teljesítésére szólt. A garantőr bank azóta a Malév közvetett kisebbségi tulajdonosa lett, miután a Malév közel 100 százalékát birtokló AirBridge Zrt.-ben az orosz bank megvette Borisz Abramovics 49 százaléknyi részvényét. Az AirBridge többségi tulajdonosa Költő Magdolna magyar magánszemély. A magyar-orosz cég a Malév részvényeinek 97,46 százalékát birtokolja, 2,54 százalék a dolgozók kezében van és egyetlen Malév-részvénnyel a magyar állam rendelkezik.

MTI/Menedzsment Fórum