Több százmillió vagy akár egymilliárd forintnál is többe kerülhet, hogy átkeresztelték a budapesti légikikötőt - kalkulálja a Napi Gazdaság.

Az új név már hivatalos, és az erről szóló módosítás is megjelent már a Magyar Közlönyben, de ezt követően a Magyar Tudományos Akadémiának is engedélyeznie kell a név használatát, mivel Liszt Ferenc neve védett.

A BA módosítja elnevezését Budapest Airportról Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret Üzemeltető Zrt.-re, ezért az általa használt különböző hivatalos papírjainak fejlécét is meg kell változtatnia. A reptér homlokzatáról már lekerültek a Ferihegy feliratok, és csak az 1-es, illetve a 2-es számok jelzik a terminálokat. A repülőtér IATA-kódja nem változik, az továbbra is BUD.

A gazdasági napilap írása szerint a BKV-nak és a MÁV-nak is át kell írnia a megállók nevét, és a közút kezelőjének is kell majd tábláit cserélnie.

Válasz

Kedves Péter!

Köszönöm az értékes hozzászólásodat. Megnyugtató, hogy nem a reptér neve a lényeg, hanem az, ahogyan a "nép" hívja.

A Malév gépek egyedi névadását és nagy magyar repülőkről való elnevezését én is támogatom. Elég nagyok ahhoz a gépek és kedvesek is a szívünknek, hogy ne lajstromszámon, hanem jól csengő neveken említsük fel őket.

Képet jpg, png vagy gif formátumban tudsz feltölteni a képekhez a megfelelő csoportba.
Egyszerre többet is kiválaszthatsz. Örülnénk az LRI-s képeknek. Ha szkennelt, az se baj, ha fehér háttérrel töltöd fel, majd kivágom.

Válasz

airchive@freemail.hu
1. Ha valaki elárulja, miképpen lehet feltenni képeket, néhány LRI-s nyalókát szívesen beszkennelek ide a történelmi múltból.
2. Ugyanezt szívesen megteszem az Air New Zealand 1970-es években használt régi emblémájával is, ami hasonló papír-repülőgép volt, már csak az összehasonlítás miatt is.
Ők ugyan kiwi-birdnek hívták, és zöldes-kékes színekben használták.
3. Őszintén szólva Liszt Ferenc egyáltalán nem zavar, sokakkal ellentétben. A változásra fordítandó pénz egy külföldi érdekeltségű magánvállalatot terhel, még akkor is, ha a parlament adta ki az utasítást.
4. Ha akad, aki úgy hiszi, hogy a varsói repülőteret bárki is Chopinnak hívja Okencie helyett, elég nagyot téved. De Rómában sem hallottam soha, hogy valaki ne Fiumicinóra ment volna ki, hanem Leonardo da Vincire, pedig ők az 1960-as megnyitáskor már eleve kereszteltek. Nyugi. Ferihegy is Ferihegynek marad a közszájon, amíg csak jut kerozin a repülőgépekbe, bárhogy is erőlködjön bármilyen nevű bizottság, az meg kit zavar, hogy a kapu felett ott lesz a Liszt név, a prospektusokon pedig a zeneszerző képe? A repülőtéren nem kapható levelezőlapok feliratairól pedig úgysem kell beszélnem... Az utolsó három darab 1985-ben jelent meg, erős három évtizedes kihagyás után.
5. Kivétel is van persze, JFK például teljesen átment a köztudatba, és ma már az ötszáz dolláros kérdések közé tartozik, hogy mi volt a repülőtér eredeti neve. (Csak mellékesen: Idlewood). CDG-t pedig a köznép és a szakma vegyesen hívja de Gaulle-nak, vagy Roissy-nak a falu neve után, ami abból adódik, hogy viszonylag új repülőtéri helyről van szó, ami "csak" az 1970-es évekre datálódik.
6. És a "miért nem magyar repülőről" kérdéskörhöz: Idősebb Rubik Ernőt nagyon tiszteltem, sőt, emberileg kifejezetten kedveltem. Fantasztikus alakja volt a magyar repülésnek, nem vitás! De ha már a repülési nagyjainkból kellett volna választani, én mindenképpen Kármán Tódorra szavaztam volna. Leginkább azért, mert gyanúm szerint ő az egyetlen magyar, akinek nevét, munkásságát, aerodinamikai elmélkedéseit tényleg ismerik és elismerik nemzetközi szinten. Ha máshonnan nem a világ összes műszaki egyetemének jegyzeteiből.
7. És ha már elnevezések. Bevallom fiatalkori bűnömet, aki nem hiszi, járjon utána egy könyvtárban. Valamikor az 1970-es évek elején a "Magyarország" című hetilap utolsó oldalán azt javasoltam, hogy a Ferihegyi repülőteret nevezzék el Széchenyi Istvánról. Belátom, külföldi ki nem ejtette volna rendesen. De így volt, és még képviselő sem voltam. Az az ötletem is elvetélődött a korai 1980-as években, hogy a Malév gépeit viszont egyenként nevezzék el a nagy magyar repülőkről. Teljes listát adtam az akkori Malév flottához. Idősebb Rubik Ernő nem szerepelt rajta, mert akkor, és szerencsére még hosszú évekig örülhettünk jelenlétének, és érezhettük magunkat megtisztelve, hogy megosztotta velünk gondolatait. Változatlanul állítom, hogy a Malév repülőgépeinek egyéni elnevezése ma is aktuális és fontos lenne. Ha úgy tetszik, nemzeti propagandáról beszélek. Nem csak azért, hogy a repülőgép orrán mi lássunk egy nekünk kedves nevet, hanem főként amiatt, hogy az adott gépen, az adott nagy repülőnkről szóló több nyelvű ismertetőt lehessen kiosztani az utasok között. Akkor a Malévnek beadott javaslatban az ismertetők összeállítását is vállaltam, természetesen együttműködésben a Repülés Baráti Köre, a Közlekedési Múzeum, vagy a Gépipari Tudományos Egyesület Repülési Emlékek Szakbizottságának repüléstörténészeivel. Az utóbb említett szakbizottság egyébként hosszú ideig éppen Ernő bácsi vezetésével működött.

Válasz

Hát ja, a fekete háttér meg holokausztos. Viszont a BUD telitalálat. Úgyis mindenki így ismeri a repteret üzemeltető Budapest Airportot a honlapcíme után.

Válasz

Szerintem is felesleges a névváltoztatás, nekem teljesen bejött az eddigi név, nekem mindig Ferihegy marad, ahogy a 200E-t is a mai napig reptérbusznak hívom. A Budapest Airport új logója meg egy origami-klub emblémájára emlékeztet inkább, semmint egy komoly cégére.

Válasz