A színmű rövid összefoglalója:

Több mint egy éve folynak a tárgyalások a Budapest Airport vezetősége és a dolgozóik képviseleti szervei között, ennek ellenére a Kollektív Szerződés dolgozói jövedelemre jelentős befolyással bíró fejezeteit - a BA vezetés tárgyalási hajlandóságának hiányában - mindezidáig érintetlenek maradtak. Ezálal a 2008 decemberi sztrájk fő kiváltó okai a mai napig nem vesztették érvényüket és nincs alapja a BA által hangoztatott dolgozói megegyezésnek sem.

Feltűnt, hogy nem kaptunk beszámolót BA  igazgatók és dolgozói képviseletek közti közvetlen érdemi tárgyalásokról. Voltak ilyenek egyáltalán?

Jó lenne, ha mindkét fél - a BA vezetősége és a dolgozói képviseletek is - világos és konkrét álláspontot állítanának fel, ami egyáltalán tárgyalási alapul szolgálna az egymás közötti megállapodáshoz.

Ha ez nem így van, felvetődik a kérdés: szándékában áll-e egyáltalán a BA vezetésének a dolgozóival való megegyezés? Elég értékesnek tartja-e őket kölcsönös engedmény nyújtására vagy a profit egyre nagyobb kisajtolása motiválja erősebben a BA vezetést?

A BA vezetés kommunikációja szerint ők a munkavállalók valódi problémáiról akarnak tárgyalni. Ezek a

-     állandó és világos munkarend szabályok

-     ennek megfelelő pótlékok biztosítása

-     egyértelműen szabályozott dolgozói elszámolás

-     a bérek színvonalának megőrzése

-  kölcsönzött munkaerő saját dolgozókkal azonos feltételekkel való  alkalmazása

-     munkaruha és munkavédelmi felszerelések folyamatos biztosítása….stb.

Kívülállói szemmel nézve a hosszúra nyúló megegyezés hiánya egyértelműen a BA vezetés gondatlan munkáltatói szerepével hozható összefüggésbe. Ha ugyanis minden dolgozó számára konkrétan szabályozott és a munkaügyi szabályoknak megfelelő lenne a munkarendje, a menedzsmenttel összehasonlítható bérezéssel és juttatással, a megfelelő biztonsági feltételek és jogi garanciák folyamatos biztosításával, akkor nem hogy a sztrájkszabályzatra nem lenne szükség, de még a korábbi kollektív szerződést se kellett volna megszüntetni.

Ha a BA vezetése kollektív szerződésben egyértelműen szabályozott munkafeltételeket és munkakörülményeket biztosítana, dolgozói számára is elfogadhatóan elszámolt ellentételezéssel, bizonyára elkerülhetővé válna a munkáltató által a dolgozói megegyezés helyett szorgalmazott „sztrájkszabályzat” aláíratásának dolgozók részéről igen népszerűtlen kényszerlépése és még a hosszú és meddő, menedzsmentet lejárató tárgyalássorozattól is megkímélhetné magát.

Ehelyett viszont a BA vezetés konzisztensen távol marad a dolgozóival való általános munkafeltételek megtárgyalásától. Maguk helyett szakértőket és jogászokat állítanak, akik feladata nem a fenntartható üzemeltetés jó minőségen való folyamatos biztosítása, hanem olyan takarékos megoldások megtalálása, aminek során a BA a lehető legkevesebb és olcsóbb munkaerővel és egyéb eszközzel üzemelhet A szakmai tapasztalat, helyismeret, a munka színvonala, a reptér iránti elkötelezettség az ő szemükben nem érték, ezért mindezeket igen alacsonyra is árazzák.

A Munka Törvénykönyve alapfeltételeinek, mint a munkavállalók magyarországi alkalmazásának minimális követelményének  BA dolgozói adaptálása messze nem tekinthető a minőségi szakmai munka biztosítékának. A speciális körülményeket, gondos és hozzáértő szakmai munkát - úgy ahogy eddig, a továbbiakban is értékének megfelelően meg kell fizetni.

Egy vállalatnak a megbecsült szakmai vezetésen, menedzsmenten kívül állandó minőségi munkát nyújtó tapasztalt szakmunkások csoportjaira is szüksége van annak érdekében. hogy a reptér folyton változó körülményei között is garantáltan magas színvonalon legyen képes ellátni a folyamatos reptérműködtetést.

A menedzsment ezeket a racionális szempontokat háttérbe szorítva olyan külső gazdasági szakértőket küld a dolgozóikkal tárgyalni maga helyett, akiket  - takarékossági szándékkal- éppen a dolgozói vívmányokból minél többet lefaragó lépések megtételére bíztak meg.

A speciális munkafeltételeket, melyeknek a dolgozóknak folyamatosan meg kell felelniük a szakértők persze emiatt egyszerűen "elfelejtik" fenntartható színvonalon beárazni valamint a KSZ szabályozásába beültetni.

A BA menedzsmentje - más nagyvállalat nem túl fair gyakorlatát követve - igyekszik külső megbízottakra hárítani dolgozóik részére - a munkájuk ellenértékénél alacsonyabb bér kifizetéséből fakadó - hátrányt okozó döntéseik nem túl népszerű meghozatalát. Nézzük, hogy sikerült ez a BA esetében:

Kezdődjön a színjáték!

Kellemes szórakozást!

Első felvonás

Első szín

A naplóbejegyzés címe: Hova, hány óra?

Már a múlt év végén - a szakszervezetek kérésére - hosszas tárgyalások folytak a Budapest Airport és a szakszervezetek között a munkaidőkeretek és a csúszónapok elszámolásáról. Akkor, - még a Karácsonyi ünnepeket megelőzően - sikerült a megállapodást aláírásra kész állapotba hozni, mindkét fél észrevételeit belefoglalni. Az érdekképviseletek ígéretet is tettek arra, hogy a január 6-i tárgyalási fordulón aláírásukkal hitelesítik a dokumentumot. 

Azóta a LESZ azt a taktikát folytatja, hogy a vezérigazgató és a HR igazgató személyes jelenlétét követeli és kivonul a tárgyalásról, már ha egyáltalán megjelenik. Az RDSZSZ pedig a vállát húzogatja, és „ha ők nem, akkor mi sem” politikáját követi.

Az elmúlt évek során a Budapest Airportnál, két számítási módszer alakult ki a munkaidőkeretekkel kapcsolatos elszámolást illetően. A munkaidőkeret három hónapos intervallumban volt és van jelenleg is meghatározva. Az egyik gyakorlat szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napok is benne foglaltatnak a munkaidőkeretben, a másik gyakorlat szerint nem.

A hosszas egyeztetés után mind a Budapest Airport, mind a szakszervezetek és az általuk felvonultatott szakértők belátták, hogy a ledolgozandó idő számítása tekintetében a Budapest Airport Zrt gyakorlata, bár jogszabályba nem ütközött, mégis részben vitatható volt, mivel a munkavállalók egy része tekintetében pozitívan tért el. A megállapodásban az is benne foglaltatik, hogy a Budapest Airport nem tart igényt visszamenőlegesen azokra az esetleges túlfizetésekre, amelyeket a korábbi gyakorlat alapján utalt át.

A szakszervezetek valószínűleg azért húzódoznak a megállapodás aláírásától, mert a tárgyalások megkezdése előtt a munkavállalóknak azt az információt adták, hogy a Budapest Airport kevesebbet fizetett eddig, így sokan plusz pénzre számítottak. Az egyeztetések és a szakszervezetek szakértői véleményei is rámutattak azonban, hogy a helyzet nem így van. a Budapest Airport az elszámolásokat mindig a szabályokat szem előtt tartva, - igaz néha a munkavállalókra nézve a jogszabályoknál előnyösebb módon - készítette el.

Az elszámolás részletszabályait, melyek elkészítése során a munkáltató a szakszervezeti szakértők álláspontját is figyelembe vette, az intraneten minden érintett munkavállaló rendelkezésére bocsátjuk.  (Budapest Airport)

Első felvonás 

Második szín

A szakszervezet jegyzőkönyve a megbeszélésről: 

A Kollektív szerződés 2010. február 3-i tárgyalásán az érdekképviseletek ismét elmondták, hogy nem kívánnak asszisztálni a fölösleges külsős szakértők bevonásával lefolytatott tárgyalásokon. A részükre kifizetésre kerülő milliókat a dolgozókra, és a Kollektív szerződésre kellene fordítani.

Kiderült, hogy bár az érdekképviseletek hajlandóak lennének alkalmazkodni a vezérigazgató és a humánerőforrás igazgató napirendjeihez, a Munkáltató nem kíván kompromisszumot kötni, az igazgatók nem szeretnének részt venni a tárgyalásokon és külsős jogász felhatalmazásával kívánják letudni az egyeztetéseket.

De mi célt szolgál a külsős szakértői cég jelenléte? Számlázásai által újabb és újabb munkahelyek kerülnek veszélybe!

A Budapest Airport felhatalmazottai állítólag ma fontos kérdést szerettek volna napirendre tűzni. De mi is volt az? Nem más, mint a Kollektív szerződés sztrájkot szabályozó pontja. Ez vezethet el a KSZ megkötéséhez?

Az RDSZSZ célja egy olyan KSZ amiben nem csupán hangzatos szavak vannak, nem is a Munka törvénykönyve átmásolva, hanem valóban a dolgozók érdekeit védő szerződés.

Nem ömlengés kell a dolgozóknak, hogy hány tonna acél érkezett FERIHEGYRE, hanem megoldások, megbecsülés, munkabéke, tisztességes bér.

Azonban a menedzsment és külsős tanácsadók a dolgozóikkal való kompromisszumokban és rugalmas, a dolgozói érdekképviseleteknek is megfelelő megoldások kidolgozásában úgy látszik továbbra se érdekeltek.

Második felvonás

Első szín

A Budapest Airport kommentárja a kollektív szerződés tárgyalásokról  2010. január közepén. Olyan ez, mint egy szarkasztikus naplójegyzet, mintha csak a BA menedzsment nem akarná komolyan venni a dolgozói tárgyalópartnereit, igyekszik rájuk erőltetni a tárgyalások menetét, makacsul diktálva a megbeszélhető pontok listáját és figyelembe se véve a tárgyalópartner által javasolt témákat. Lássuk a kommentárt:

A naplóbejegyzés címe: Zabhegyezés

Ma nem vonultak ki, hanem ehelyett a tárgyalóasztalnál folytatták a kollektív szerződésről szóló egyeztetések  szabotálását a szakszervezetek képviselői. Miközben a Budapest Airport meghatalmazott képviselői egy sor fontos kérdést szerettek volna napirendre tűzni, ami elvezethet a kollektív szerződés megalkotásához, a szakszervezetek képviselői eközben sorra hozták fel a napirenden nem szereplő, korábban ezerszer megbeszélt témákat.

Kérdés, hogy vajon milyen célt követ ez a halogató magatartás? Ezzel csak a tárgyalásokat lehet a végtelenségig elhúzni (nyilván hogy később a munkáltatót okolják az eredménytelenségért), de egyetlen, a dolgozók hétköznapi gondjain segítő lépést sem lehet így megoldani.  A megállapodás még mindig messze a látóhatáron túl van, hiába próbálják a Budapest Airport teljes felhatalmazással rendelkező tárgyalói az ún. „nehéz” és eddig még nem egyeztetett kérdéseket is végre napirendre tűzni. Meglehet, a szakszervezetek közben egészen másban gondolkodnak? Eszük ágában sincs megállapodásra jutni több mint egyéves maratoni tárgyalássorozat után?

Vajon mikorra lesz konstruktív megállapodás az állandó „folyt. köv.” helyett?

(Budapest Airport)

Második felvonás

Második szín

A szakszervezet jegyzőkönyve a megbeszélésről: 

Sajnos tovább húzódnak a rég óta jellemző problémák a Budapest Airport tárgyalási stratégiájával. Úgy tűnik, nem jutunk egyről a kettőre a céggel, mert néhány alapelvet, alapvető kérésünket sem hajlandóak figyelembe venni. A cégvezetés persze igyekszik kommunikációjában a LESZ nyakába akasztani a kudarcot. Aki azonban figyelte az eseményeket, az pontosan tudja: mi lennénk a legboldogabbak, ha végre tető alá hozhatnánk egy jó megállapodást a cégnél.

Hónapok óta hiába kérjük, hogy ne külsős, idegen ügyvédeket küldjenek a tárgyalásra. Ennek több oka van. A megjelent jogászoknak egy sor repülőtéri problémáról fogalmuk sincs, gyakran nem is értik, mi a dolgozók baja.

Egy külsős szakértő nem képviselheti a céget egy érdekvitában – nem jogvitáról van szó, hanem a dolgozók érdekeit szeretnénk érvényesíteni.

Ráadásul felháborítónak tartjuk, hogy milliókat fizetnek ki ügyvédi irodáknak – erről talán Rényi-Vámos Krisztina is tudna mesélni – abból a pénzből, amit a dolgozóktól sajnálnak.

Legalább a saját arcukkal is vállalják a menedzserek, hogy újabb pénzeket vesznek ki az egyre inkább túlterhelt dolgozók zsebéből. A jogászokat, külsős szakértőket mi nem fogjuk tovább gazdagítani – főleg mert nekik nincs is felhatalmazásuk engedményeket tenni.

Ami a napirendi pontokat, a cégvezetés aktuális csúsztatásait illeti:

(1.) A csúszó napok elszámolásáról a munkáltató jogi álláspontja lényegesen különbözik a szakszervezetek jogi szakértőinek álláspontjától. Ráadásul a munkáltató által szorgalmazott "közös nyilatkozat" nem bír jogi következményekkel, csupán arra hivatott, hogy a szakszervezetek aláírásával szentesítse a munkáltató (2009 utolsó negyedévében bevezetett, szerintünk szabálytalan) gyakorlatát.

(2.) A munkaruha és formaruha kérdésének megoldására közel két éve tett ígéretet a munkáltató (egy új ruha-kiadási rendszer bevezetésével). Azóta sem változott semmi, a BA szerint "a beszerzések rendben zajlanak". Kollégáink viszont fáznak, illetve saját ruháikat kénytelenek használni. Erről már eleget beszéltünk, megoldást követelünk!

(3.) A szociális- és jóléti keretekről szóló megállapodás tervezetét a héten kaptuk meg és dolgozunk a javaslatainkon, de szintén nem egy külsős jogásszal kívánjuk megvitatni ezeket.

(4.) A Sztrájkszabályzat eddig sem képezte a Kollektív Szerződés részét, pedig mi még 2007-ben kidolgoztunk erre egy tervezetet és átadtuk a munkáltatónak. Azóta sem foglalkoztak a javaslatunkkal.

Az, hogy a Budapest Airport továbbra is a Munka Törvénykönyvének alkalmazásával és a többlet javak, járandóságok teljes megszüntetésével próbálja zsarolni a szakszervezeteket és a munkavállalókat, szerintünk nem a megállapodáshoz vezet. Ezzel csak újabb olajat öntenek a tűzre.

A Budapest Airport a kollektív szerződés hatályát a nem akarja kiterjeszteni a kölcsönzött munkaerőre. Ez azért aggasztó, mert az utóbbi hónapokban vészesen terjed az a gyakorlat, hogy az elbocsátott vagy távozó munkavállalókat olcsóbb, kölcsönzött munkavállalókkal helyettesítik. Ez alapján a cégvezetés szándékai egyértelműen kiolvashatóak.

Ha ezt hagyjuk, akkor egyszer csak arra ébredünk, hogy már csak a menedzserek BA alkalmazottak, mi pedig – jó esetben – egy ügynökség kölcsönzött dolgozóiként végezhetjük ugyanezt a munkát fél áron. Így persze nem lenne szükség kollektív szerződésre sem…

Az egyeztetéseket folytatjuk, ha valamelyik vezető beosztású menedzser végre a saját arcával is vállalja a cégvezetés botrányos álláspontját. (LESZ dolgozói képviselet)

Harmadik felvonás

Első szín

A naplóbejegyzés címe: Tárgyalás helyett bohózat

Kevesebb, mint tizenöt perc után a LESZ képviselői demonstratívan kivonultak a kollektív szerződésről folytatott mai egyeztetésről, arra hivatkozva, hogy ők csakis és kizárólag a vezérigazgatóval hajlandók tárgyalni. A Budapest Airport tárgyaló küldöttségének minden felhatalmazása és felkészültsége megvolt és megvan továbbra is az egyeztetésekhez. A vállalat nevében változatlanul azok tárgyalnak, akiket ezzel a cég vezérigazgatója megbízott.

A szakszervezet jegyzőkönyve a megbeszélésről: 

A mai napirenden a következő – nagyon sok munkavállalót érintő - témák szerepeltek volna:

1.     A csúszó napok elszámolása, erről december óta kész a közös nyilatkozat, aláírni azonban a szakszervezetek nem hajlandók.

2.     A munkaruha és a formaruha kérdése, ebben ma sem sikerült egyetlen szót sem egyeztetni.

3.     A szociális- és jóléti keretekről szóló megállapodás – mindez önmagáért beszél.

4.     Sztrájkszabályzat – erről még egyetlen szó sem esett, holott minden kollektív szerződés fontos része.

A BA eléggé politikai színezetű konzervmondókája:

A Budapest Airport vezetése továbbra is érdekelt a szabályozott, megállapodásban rögzített munkaügyi viszonyokban, amelyek többet kínálnak a dolgozóknak, mint a jelenlegi, a Munka Törvénykönyve által nyújtott lehetőségek. Vajon a maihoz hasonló demonstrációk, a zsarolási kísérletek mennyire szolgálják a megállapodást és egyben a dolgozók érdekeit?  (Budapest Airport)

Nincs még vége....