A Malév pénzügyi helyzete átmenetileg rendeződött, de a problémák fél éven belül ismét megjelenhetnek. A kormány viszont úgy tűnik, nem nagyon tudja, mihez kezdjen a nemzeti légitársasággal, akár el is adná, ha lenne kinek. Az Orbán-kabinet ráadásul három oldalról is komoly nyomás alatt van: a Budapest Airport miatt mindenképpen el kell kerülnie a Malév bedőlését, valamint meg kell állapodnia az oroszokkal és az unióval.

Rövid időre rendeződött a Malév tőkehelyzete és fizetőképessége, ugyanis több mint 20 milliárd forintos állami támogatásról döntött a cég rendkívüli közgyűlése pénteken. Ebből 14,7 milliárd forint a légitársaság tőkeemelésére kellett, további 5,7 milliárd forintot pedig hitelként vett fel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV). A tőkeemelésre fordított összegből 9,4 milliárd forint nem más, mint a Bajnai-kormány által nyújtott hitel elengedése, 5,3 milliárdot pedig készpénzben kapott meg a társaság. Könnyen lehet azonban, hogy az új mentőövvel a tél végéig sem húzza ki a Malév, ugyanis az 5,7 milliárdos hitelből mintegy 3 milliárdot már nyár végén elköltött flottája elmaradt lízingdíjának kifizetésére - írta a Figyelő szeptember elején.

A tartós megoldáshoz sokkal több pénzre lenne szükség, egy egyszeri, nagyarányú tulajdonosi támogatás körülbelül három év alatt tehetné rendbe a céget - vélekedett a Malév ügyeit jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kormány még mindig nem tudja mihez is kezdjen a légitársasággal. Ez világosan látszik a nemzeti fejlesztési miniszter Világgazdaságnak adott pénteki interjújából is, melyben Fellegi Tamás egyfelől hangsúlyozta az állami tulajdon megtartásának, erősítésének szándékát, ugyanakkor a Malév eladását sem zárta ki.

Csakhogy a veszteségesen működő, adósságokkal terhelt légitársaság jelenlegi állapotában nem egy "könnyen" eladható vállalat. Erre legfeljebb akkor mutatkozna komolyabb esély, ha a társaság nyereségessé válna, amire leghamarabb 2012-ben kerülhet sor, feltéve, hogy az előző kormány által elindított reorganizációs program sikeres lesz.

Meg kell állapodni az oroszokkal

Információink szerint ahhoz, hogy bármilyen pozitív irányú változás elkezdődhessen a légitársaságban, a kormánynak mindenekelőtt az oroszokkal kell megállapodnia. A Malév kisebbségi tulajdonosa, az AirBridge Zrt. ugyanis 49 százalékban az orosz állami Vnyesekonombank tulajdonában van, melynek a magyar légitársaság 102 millió euróval (jelenlegi árfolyamon körülbelül 29 milliárd forinttal) tartozik. Ezen felül további 32 millió eurónyi viszontgaranciával is adósa az orosz banknak, amit az hitel formájában terhelt vissza a Malévre. A hitelekre azért volt szüksége a Malévnek, mert 2007-es privatizációja óta folyamatosan veszteségesen működött. Ennek az adósságnak az ellentételezésére kellene találnia valamilyen megoldást az Orbán-kabinetnek.

Nyert egy kis időt a Malév, de rövid időn belül újra jelentkeznek a finanszírozási problémák (Fotó: Túry Gergely)

A kormány mozgásterét jelentős mértékben korlátozza az a Malév visszaállamosításakor, a Bajnai-kormány által idén februárban megkötött magyar-orosz megállapodás is, mely szerint minden 50 millió forint feletti pénzügyi tranzakció az orosz résztulajdonos engedélyéhez kötött. A Vnyesekonombank ezt a kitételt azért csatolta a szerződéshez, hogy megvédje hiteleit, illetve ez alkalmas eszköz arra is, hogy az orosz kormány sakkban tartsa az Orbán-kabinetet). Ráadásul a két fél nem a magyar, hanem az angolszász üzleti jog szerint kötött szerződéseket, és a felek londoni választott bíróságot kötöttek ki a vitás kérdések rendezésére. Ennek oka, hogy a magyar jog alapján kivitelezhetetlen lett volna a konstrukció - vélekedett Márton Attila légi közlekedésért felelős miniszteri biztos egy július elején tartott sajtótájékoztatón.

A legnagyobb gond a Budapest Airporttal lehet

A miniszteri biztos az említett sajtótájékoztatón elmondta azt is: a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport privatizációban vállalt fejlesztéseit visszamenőlegesen átvizsgálják. Tételesen nézik át, hogy milyen beruházásokat végeztek el, és azt hogyan számolták el. Ezt azért teszik - magyarázta Márton Attila -, hogy lássák, mi a BA hosszú távú elképzelése a további fejlesztésekről, és az hogyan illeszthető a magyar közlekedéspolitikába, stratégiába.

A Budapest Airport vizsgálatának azonban vélhetően nem a miniszteri biztos által említett közlekedéspolitikai megfontolás a fő oka, sokkal inkább az, hogy ha a Malév bedőlne, a Ferihegyi repülőteret vissza kellene vásárolni a BA Airportot üzemeltető Hochtief-csoporttól, ami akár 5-600 milliárd forintjába is kerülhetne a magyar államnak - mutatott rá a Figyelő szeptember elején. A repülőtér 2005-ös privatizációjakor ugyanis a Gyurcsány-kormány olyan szerződést kötött, mely szerint az államnak vissza kell fizetnie a vételárat és az időközben történt fejlesztéseket, amennyiben a BA bedől. Márpedig erre a Malév csődje esetén komoly esély lenne, ugyanis a magyar légitársaság adja a repülőtér árbevételének 45 százalékát.

A kormány tehát már csak emiatt is kénytelen önteni a pénzt a Malévbe, mely miatt viszont könnyen lehet, hogy az unió ellenállásába ütközik majd. A légitársaság állami támogatása ugyanis nagy valószínűséggel megszegi az uniós légi közlekedés szabályait, amelyek tiltják a versenytorzító állami beavatkozást. Emiatt a Malév több konkurense is tiltakozott az uniós szerveknél a februári visszaállamosítás miatt, Brüsszelben még nem döntöttek az ügyben.

(Forrás: Hírszerző, Figyelő, MTI)