Alig egy évvel Budaörs megnyitása után a felmerülő gondok miatt a főváros vezetése újra helyet keresett egy új nemzetközi repülőtér számára. A www.aeronews.hu honlap szerint ismét felmerült a Csepel-sziget északi csúcsa, de végül már 1939-ben kész tényként közölték a lapok, hogy Pestszentlőrinc határában épül meg az új reptér, amely igaz hogy távol esik a várostól, de a légköri viszonyok kedvezőek, és a talaj sík. Ez év márciusában kiírták a tervpályázatot, amelyet Ifj. Dávid Károly nyerte meg (később a Népstadion tervezője). Csakhamar megkezdődtek a munkák, luxusszállodát, és új gyorsforgalmi utat is terveztek.

Ferihegy átadása, 1950. május 7.

Az utat 1943. november 3-án adták át, ezt csak a személyautók használhatták, a teherforgalom számára külön út létesült mindkét oldalon. A légi forgalom növekedésére gondolván 2700 méter hosszú, 60 méter széles betonpályát terveztek, melyet az uralkodó szélirányhoz igazodva tájoltak be. A főépületben minden olyan szolgáltatás helyet kapott, amelynek köze volt a légi forgalomhoz, így vámhivatal, posta, jegyiroda, információs szolgálat, sőt szabóság és fodrászat is. 1944 végéig a világháború ellenére elkészült a nagy hangár, és a szerelőműhely is, de a háborús események számos kárt okoztak a reptéren, többek között összedőlt a hangár és főépület egyik szárnya. Az amerikai hadsereg ugyanis katonai objektumnak tekintette, ezért bombázta. A világháború után ezért a forgalmat ismét Budaörsre terelték, ott rendezte be a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság) bázisrepülőterét, és oda érkeztek a külföldi gépek is.

Ferihegy 2 1987-ben

A Ferihegyi repülőtér üzembe helyezését azonban nem lehetett sokáig halogatni, ezért a kormány az első hároméves terv keretein belül 40 millió forintot irányzott elő az újjáépítésre. Így újrakezdődött a munka, és az 1950. május 7-i megnyitóra már elkészült az 1500 majd 2500 méteres betonpálya, a hangár, és a forgalmi épület egy része.

1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a kifutópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint elérése kapcsán. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új kifutópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony, a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is. A munkálatokat az 1973-ban alakult LRI szakemberei irányították.

Ferihegy 1

A második ütem keretein belül épült fel az 1985 novemberében átadott Ferihegy 2, amely hosszú időre megoldotta az utazóközönség kulturált kiszolgálását, ugyanis 1982-re az utaslétszám meghaladta a kétmilliót. Ferihegy 2 évi kétmillió utas fogadására volt képes, ezt a létesítményt csak a Malév-gépek használták, míg a külföldi gépek továbbra is Ferihegy 1-ről indultak, illetve oda érkeztek. Ferihegy 2 átadása után újították fel a régi kifutópályát, amelyet 1987-ben át is adtak. Újabb látványos változás csak 2000 decemberében történt, amikor is átadták a Ferihegy 2B terminált. Ettől kezdve a külföldi légitársaságok gépei mentek innen, illetve egy rövidebb időszakban a "fapados" gépek, amelyek 2005 szeptemberétől azonban birtokba vették a felújított Ferihegy 1-et.

Kisebb változtatások azóta is történtek, pl. a Ferihegy 2A sem teljesen Malév terminál idén téltől, hanem onnan mennek a moldáv, a máltai, a cseh légitársaság, valamint a román Karpat Air gépei is. Továbbá az új angol befektető érkezésével tervbe van véve egy esetleges 2C terminál, valamint a régóta esedékes gyorsvasút építése is.

Múlt-kor történelmi portál