Nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Budapest Airport Zrt. privatizációja során kötött szerződések másolatait.

   A vagyonkezelő pénteki közleményében kifejti: azzal, hogy a szerződéseket  elérhetővé teszi hivatalos honlapján, biztosítja a transzparenciát és eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének is.

    A szerződések a www.mnvzrt.hu/kozerdeku_adatok/kulonos_kozzetetel címen tekinthetőek meg.

    Az MNV honlapján a 2005-ös részvény adásvételi megállapodás mellett megtekinthető annak kiegészítése, a részvényesi megállapodás és annak kiegészítése, valamint ezek későbbi módosítása.

Csak a Malév esetében hoztak olyan döntést Brüsszelben, amely egy nemzeti légitársaság csődjéhez vezetett – olvasható a Magyar Nemzetben. Mint írják, a Malév-dominó a ferihegyi boltokat is veszélyezteti: eltűntek a pénzes vevők a vámszabad üzletekből.

Példátlan az Európai Unió történetében, ahogy feljelentették és elmarasztalták a Malévet. Bár számos légitársaság kapott már állami segítséget, csak két esetben hoztak Brüsszelben ítéletet.

Az akár önállóan is életképes Malév-leányvállalatok elsorvasztása indokolatlan, gyanús

A Malév GH legtapasztaltabb alkalmazottait szabályos, átgondolt leépítési terv nélkül teszik lapátra, miközben a helyükre korábban kölcsönzött státuszban dolgozókat vesznek fel, visszadátumozott szerződésekkel. Ezzel értelmetlenül szórják a milliókat végkielégítésekre is.

2012. február 10-én váratlanul hazaküldték pénteken a Malév Ground Handling (GH) járműkarbantartó részlegén dolgozó saját alkalmazottakat, de az alvállalkozó Tisza-Mobil Kft.

A Malév egyik szakszervezete szerint meg kellene fontolni egy dolgozóitulajdonrész-program elindítását az életképes Malév-leánycégeknél.

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) február 17-i közleményében jelentette be, hogy szakértői egyeztetéseket kezdeményez a dolgozóitulajdonrész-szerzésről.

A Malév légiforgalmi tevékenysége 2012. február 3-án állt le, s a korábbi tájékoztatás szerint a csoport 2600 munkavállalójából 2080-at bocsátanak el csoportos létszámleépítés keretében.

Az atlatszo.hu 2012. februárjában közölte azt a birtokába került hivatalos levelet, amely szerint a kínai HNA Group, a Hainan Airlines anyacége már tavaly októberben lemondott a “Malév-projektről”. Ezt Adam Tan, a kínai óriáscég ügyvezető igazgatója írta meg Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszternek. A hírre Oszkó Péter is reagált, aláhúzva: látható, hogy a Hainan indokai között egyetlen olyan sem szerepel, amely bármilyen módon összefüggésbe lenne hozható a Malév 2010-es visszaállamosításával, vagy akár korábbi működésével.

 Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a fideszes Budai Gyula a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására.

    A politikus - egyben elszámoltatási kormánybiztos - csütörtökön terjesztette a Ház elé a bizottság létrehozására vonatkozó országgyűlési határozati javaslatát, amely kimondja: a parlament a Malév csődje miatt elengedhetetlennek tartja, hogy annak okait egy vizsgálóbizottság keretein belül tárja fel.

    A Fővárosi Bíróság elrendelte a Malév Zrt. felszámolását - közölte a gazdasag.hu üzleti hírügynökség kedden. A rendkívüli moratóriumot 90 nappal meghosszabbították.

    Az erről szóló végzés kedden jelent meg a Cégközlönyben. E szerint a bíróság 2012. február 14.-én jogerőre emelkedett végzésével a Malév Magyar Légiközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adós felszámolását főeljárásként elrendelte. 

    Mint írták, a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet február elsején nyújtották be.

 A Budapest Airport (BA) csoportos létszámleépítésbe kezd a Malév leállása miatt; a tervezett 250 fős elbocsátásról a repülőtér üzemeltetője értesítette a munkaügyi központot, egyúttal konzultációt kezdeményezett a szakszervezetekkel és a munkavállalók képviselőivel - közölte a BA az MTI-vel szerdán.

    A közlemény szerint a Budapest Airport számára nem maradt más lehetőség a nemzeti légitársaság leállása után, mint hogy üzemeltetési és vállalati struktúráját a megváltozott helyzethez igazítsa.