Elfogadta a parlament a helyi adókról szóló törvény módosítását, amely alapján várhatóan milliárdos összegű telekadót kell majd fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának.

    A képviselők 232 igen szavazattal, 74 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Kósa Lajos és Dancsó József törvényjavaslatát.

    Az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványban a XVII. kerület fideszes polgármestere, Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk.

Az utolsó áthúzás az egyes pálya felett méltó tisztelgés 66 év szakmai tapasztalata előtt

Népszabadság - Reviczky Zsolt

A Malév privatizációja, majd visszaállamosítása, végül csődje kapcsán a történetben valaha is érintett politikusok egymásra mutogatnak, fontos tényeket hallgatnak el, rengeteg valótlanságot beszélnek és leginkább a saját szerepük kisebbítésével vannak elfoglalva – írja egy igen hosszú cikkében Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Előző cikkünk szellemiségével szöges ellentétben áll ez az új hír, legalább is, ami az időzítését érinti:

Egyetértett a parlament a fideszes Riz Levente javaslatával, amely várhatóan egymilliárdos összegű telekadó-fizetésre kötelezné a Liszt Ferenc repülőtér tulajdonosát. A javaslattal a kormány nem értett egyet, és azt a költségvetési bizottság többsége sem támogatta, a parlament azonban mégis megszavazta.

A javaslatot korábban támogatásáról biztosította Kósa Lajos debreceni polgármester is, aki a helyi adókról szóló törvény módosítását kezdeményezte.

Mintegy harminc, repülőtérhez közeli település önkormányzati vezetője és parlamenti képviselője írt alá nyilatkozatot arról, hogy javaslatokat, intézkedéseket dolgoznak ki a Malév csődjét követő válságos helyzetből történő kilábalás érdekében, a veszélybe került munkahelyek és vállalkozások megmentéséért - közölte a repteret üzemeltető Budapest Airport az MTI-vel csütörtökön.

    Az erről szóló nyilatkozatot Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes mellett XVIII.

A konzultáció hiányát és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport "ésszerűtlen" megszorításait kifogásolják a szakszervezetek az egyes terminál bezárásával kapcsolatban, a Budapest Airport viszont a nyilatkozatháború helyett érdemi tárgyalásokat szeretne az érdekképviseletekkel.

    A Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben azt közölte, hogy "három hete zajlik az a +konzultáció+, amelynek keretében a munkáltatónak be kellene mutatnia, milyen tényekre és várakozásokra alapozta a csoportos létszámcsökkentési terveit, és milyen intézkedéseket vizsgált meg a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjait illetően".

Ideiglenesen bezárja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyes terminálját az üzemeltető Budapest Airport, és elhalasztja a Cargo City elnevezésű légiáru-kicserélő központ megépítését is - jelentette be a Budapest Airport szerdán. 

   A döntést azt követően hozta meg a Budapest Airport - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben -, hogy a Malév leállása miatt felülvizsgálták és módosították a 2012. évi üzleti tervet. A cargo beruházás várhatóan két év múlva indulhat meg.

 A Liszt Ferenc-reptér 1-es termináljának bezárása több millió forintos kárt okoz az üzlettulajdonosoknak és a boltok, éttermek, kávézók több mint 100 munkavállalójának elbocsátását is jelenti.

     Az MTI által megkérdezett üzletvezetők elmondták, hogy hivatalos tájékoztatást nem kaptak, a  Budapest Airport képviselői kedden délután számoltak be arról, hogy várhatóan be kell zárni a terminált. Ennek időpontját azonban nem jelölték meg, az ottani értesülések szerint júniusban kell lehúzniuk végleg a rolót.

Húszkilónyi, háromszázmillió forint értékű kokaint foglaltak le a pénzügyőrök a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-t.

Már 2010 februárjában átfogó tervezet készült arra, milyen feltételekkel és hogyan működtethető a visszaállamosítás után a Malév, derül ki az Index birtokába került megvalósíthatósági tanulmányból. A megrendelő hivatalosan még a Malév volt, de a tanulmány valójában a kormány visszaállamosítási döntését volt hivatott megalapozni: az anyagot a Fidesz is megkapta, és annak ismeretében támogatták informálisan a visszaállamosítást. A tanulmány világosan felhívta a figyelmet arra is: egy új cégnek a Malév-csőd másnapján el kell indulnia, különben a konkurencia rárepül a profitot termelő útvonalakra.

Már 2010 februárjában átfogó tervezet készült arra, milyen feltételekkel és hogyan működtethető a visszaállamosítás után a Malév, derül ki az Index birtokába került megvalósíthatósági tanulmányból. A megrendelő hivatalosan még a Malév volt, de a tanulmány valójában a kormány visszaállamosítási döntését volt hivatott megalapozni: az anyagot a Fidesz is megkapta, és annak ismeretében támogatták informálisan a visszaállamosítást. A tanulmány világosan felhívta a figyelmet arra is: egy új cégnek a Malév-csőd másnapján el kell indulnia, különben a konkurencia rárepül a profitot termelő útvonalakra.