Várhatóan pénteken az esti órákban éri el Magyarország határát az észak-nyugat-európai légi közlekedést megbénító vulkáni hamufelhő, az eddigi információk szerint csak súrolja az országot, de ha szükséges, korlátozzák a magyar légtér használatát is.

A felhő Magyarország felett 10,5 kilométer magasságig terjedhet fel, várhatóan 6-7 kilométeres magasságban a lesz a legsűrűbb. Szombaton tovább haladva várhatóan eléri a déli országrészeket is. A meteorológusok várakozása szerint vasárnapra változik az áramlás iránya, a felhő valószínűleg akkorra elhagyhatja az országot.

Szilágyi Károly, a Budapest Airport szóvivője elmondta: az eddigi adatok szerint kicsi az esélye annak, hogy az izlandi vulkánkitörésből származó hamufelhő miatt le kell zárni a légteret. Fehér Imre a légiforgalmi szolgálat, a HungaroControl szóvivője pedig megerősítette: folyamatosan egyeztetnek a meteorológiai szolgálattal. Ha szükséges elrendelik a légtérkorlátozást.

Pénteken reggel Ausztria is bejelentette, hogy délutántól fokozatosan lezárja légterét a forgalom elől. Több európai légteret is lezártak: nem közlekedhetnek repülők egyebek között a lengyel, a belga, a német és a brit légtérben sem, továbbá a skandináv országokban. Az európai légi közlekedésben még két napig lehetnek zavarok az európai légi közlekedés biztonságáért felelős szervezet, az Eurocontrol szóvivője szerint. A helyzet normalizálódása - tette hozzá Kyla Evens - attól függ, miként vonul tovább a kitörés következtében a légkörben keletkezett hatalmas porfelhő. Mivel nincs erős szél, a légkörbe jutott hamu csak nagyon lassan oszlik szét. Ferihegyen mintegy 40 pénteki járatot töröltek. A hamufelhő az éjszakai órákban, várhatóan éjfél és hajnali négy között érheti el Magyarország északi részét - mondta Bozó János, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) repülésmeteorológusa. Hozzátette, hogy mind az ő számításaik, mind a vulkáni hamu terjedését vizsgáló, Volcanic Ash Advisory Center londoni központja ezt jelezték előre.

Bozó János azt mondta, hogy miután apró szemcsékről van szó, ha némi nedvesség is található a légkörben, akkor a térségben éjszaka fátyolfelhősebb lehet az ég, illetve kevésbé lehet majd látni a Holdat. Hozzátette, miután a felhő koncentrációját nem ismerik pontosan, ezért nem lehet tökéletesen megmondani, hogy mennyire homályosítja el az eget, de a jelenlegi műholdfelvételek alapján nem okoz majd teljes borultságot. A felhő pillanatnyilag Németország északi harmada és Lengyelország felett jár.

A repülésmeteorológus azt mondta, hogy a nagyobb részecskék feltehetően kiülepedtek az óceán fölött, de nem zárható ki, hogy kisebb mértékű ülepedés Magyarország felett is előfordulhat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hamufelhő folyamatosan hígul, ráadásul a széttartó áramlások miatt semmiképpen sem olyan koncentrációban ér Magyarország fölé, mint amilyet jelenleg Németország felett tapasztalnak.

Kedves Anna!

Ezt az alkalmat az ország és világszerte Flight Simulátor (Repülő szimulátor) számítógépes játékot játszók népes táborának szánja a repülőtér.

Ezeket a játékosokat az IVAO fogja össze egy online programon és felületen keresztül és nemrég zárult le a jelentkezési határidő az eseményre.

Én is jelen leszek és majd mesélek róla ezen az oldalon.

Lech Kaczynski lengyel elnök repülőgépének katasztrófáját 2010 áprilisában a pilóták helytelen cselekedetei okozták, amit az váltott ki, hogy a pilóták fülkéjében illetéktelen személyek tartózkodtak és hogy nem tartották be a repülésbiztonsági szabályokat. Erre a következtetésre jutott az Államközi Légiközlekedési Bizottság (IAC) Műszaki Bizottsága, amelyik a tragédiát kiváltó okokat kutatta.

Az IAC bizottsága tevékenységének eredményeit csak 2011 január 12-én ismertette a bizottság vezetője, Tatjana Anogyina és az IAC Műszaki Bizottságának elnöke, Alekszej Morozov. Az újságíróknak bemutattak egy filmet, amelyik a Szmolenszk környéki események rekonstrukcióját képezte.

Tatjana Anogyina megjegyezte, hogy a szerencsétlenség okait az orosz és lengyel kormány határozata alapján vizsgálták ki, a repülési szabályokat megállapító chicagói egyezmény értelmében, amelyiket a világ 190 országa elfogadott, beleértve Oroszországot és Lengyelországot is. A kezdet kezdetétől az IAC páratlan lépésre határozta el magát: a szerencsétlenség kinyomozása érdekében tett minden lépésbe bevonták a lengyel szakemberek nagy csoportját, akik haladéktalanul a katasztrófa helyére siethettek. A lengyel félnek átadták a fekete dobozokban található felvételeket. A katasztrófa kinyomozásában nemzetközi szakértők is részt vettek.

Az IAC megállapította, hogy a katasztrófát csakis egy esetben lehetetett volna megelőzni: ha a pilóták a pótreptéren való landolás mellett döntenek – közölte Tatjana Anogyina.

„A repülés során a TU-154-es személyzete többször információkat kapott a nem megfelelő időjárási feltételekről a célreptéren a fehérorosz légiforgalmi irányítási szervektől és a Szmolenszk-Szevernij reptér szerveitől, valamint a JAK-40 lengyel repülőgép pilótáitól, akik korábban értek földet a szmolenszki repülőtéren. Ennek ellenére a TU-154-es személyzete nem döntött a pótreptéren való landolás mellett.”

Szakértők és légiközlekedési pszichológusok, többek között lengyelek véleménye szerint a pilóták végzetes döntésében az a tényező is közrejátszott, hogy fülkéjükben illetéktelen személyek tartózkodtak – jegyezte meg Anogyina.

„Magas rangú illetéktelen személyek – a Lengyel Köztársaság légierőinek főparancsnoka és a protokollfőnök – jelenléte a pilóták fülkéjében és a Fő Utasnak a parancsnok által vélt negatív reagálása pszichológiai nyomást gyakorolt a csapat tagjaira és közrejátszott abban, hogy amellett döntöttek, hogy bármilyen viszonyok közt folytatják a landolást, beleértve a nem igazolt kockázat viszonyait is, „bármi történjék is”. A bírósági orvosi szakvizsgálat kimutatta, hogy a légierő-főparancsnok vérében az etilalkohol szintje elérte a nulla hat promillét.”

A Műszaki Bizottság megállapította: Varsóból való indulása előtt a repülőgép rendben volt. A gép hajtóművei és rendszerei nem mondták fel a szolgálatot, a gépen nem történt sem robbanás, sem tűz, a gép nem hullott szét a levegőben a földre zuhanás előtt. A személyzet viszont nem volt felkészülve kellőképpen. A repülőgép parancsnoka, mint a személyzet többi tagja is, szerény önálló repülési tapasztalattal rendelkezett.

Az IAC és a nemzetközi szakértők végkövetkeztetései egyértelműek: a szmolenszki repülőtér hiányosságai nem okozhatták a szerencsétlenséget. A rendkívüli helyzet nem a földön, hanem a levegőben alakult ki.

ruvr.ru

Így van, de nyárra vonatkozik és még aktuális is!
Ha te máshogy gondolod, fűzd hozzá frissebb információidat.