Köszi a hírt. Jó elolvasni, hogy lássuk, mi van amögött, ha köröz a gépünk.

Várhatóan decemberben zárja le a júniusban kezdett vizsgálatot a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter két jobbikos képviselőnek adott írásbeli válaszában jelezte: "A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megkezdte a felkészülést a Budapest Airport Zrt. privatizációjának, a privatizációhoz kapcsolódó szerződéseknek, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének, és az ezek nyomán kialakult helyzetnek vizsgálatához."

A Kehi közlése szerint a vizsgálat nemcsak a privatizációhoz kapcsolódó szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésére terjed ki, hanem a privatizáció teljes folyamatára és körülményeire is.

A Budapest Airport Zrt. (BA), a jelenlegi nevén Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének magánosítása 2005-ben történt meg úgy, hogy a társaságot privatizálták, de a repülőtér állami tulajdonban maradt.

Akkori közlés szerint a tranzakciós szerződés értéke elérte a 465 milliárd forintot, a privatizáció történetének legnagyobb összegét. Ezt a vevő, a BAA International Ltd. a 8,02 milliárd forint jegyzett tőkéjű BA részvényeinek 75 százalék mínusz egy szavazatáért, bizonyos, az üzemeléshez szükséges állami tulajdonú eszközökért és a 75 évre szóló az üzemeltetési jogért fizette ki.

A szerződés 2011 végéig lebontva részletezi a vevő által vállalt 260,6 millió euró, akkori árfolyamon 68,5 milliárd forint értékű fejlesztést annak ütemezésével együtt.
A szerződés megszabta a repülőteret üzemeltető társaság eladósodottságának mértéket is, amivel korlátot szabott a beruházáshoz szükséges hitelek felvételének is.
A privatizációs szerződéssel egy időben az akkori Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vagyonkezelői megállapodást írt alá a Budapest Airporttal, amely szerint az engedélyezett tőkemegtérülés 11,5 százalék lehet. A vagyonkezelői szerződés fejlesztéseket is előírt a BA számára, amihez a BAA Ltd.-nek 75 millió euró bankgaranciát kellett letennie. A teljesítést a szerződés szerint - az akkor még - KVI ellenőrzi, és nem teljesítés esetén kötbért számol fel a tulajdonosnak, akinek a 75 millió eurós bankgaranciát folyamatosan fenn kell tartania.

Még a privatizáció előkészületeként született kormányhatározat arról, hogy a Budapest Airportot per- és tehermentesen értékesítik. Ez a kormányhatározat rögzítette azt, hogy a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) megszüntetéséből és a Ferihegy Utasterminál Fejlesztő Kft. (FUF) működtetési jogainak 2002 eleji megszűnéséből eredő, jogerős bírói ítélettel alátámasztott, követelés tekintetében az ÁPV Rt.-nek kell helytállnia. Ebben a perben a jogerős bírói döntés alapján a magyar államot 74 millió dollár és a perköltség megfizetésére kötelezték 2006 októberében.

A német Hochtief építőipari konszern vezette befektetői konzorcium 2007 májusában írta alá a szerződést a BAA-val, aminek alapján a BA Zrt. tulajdonosa lett. Előtte az akkori privatizációs szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), a privatizációs szerződésnek megfelelően jóváhagyta a tulajdonosváltást az eredeti szerződésekkel megegyező feltételekkel.

A Hochtief végül az idén júniusban lett a Budapest Airport Zrt. 100 százalékos tulajdonosa, amikor a magyar állam élt opciós eladási jogával, miután - a korábbi tájékoztatás szerint - nem sikerült növelni az állami tulajdont a társaságban.
A miniszter az írásbeli válaszban megjegyzi, hogy a repülőtér üzemeltetőjének vagyonkezelési díjat kell fizetnie, ami az árbevétel 0,5 százaléka, de legalább évi 750 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 202 millió forint).

MTI

Lassan befejeződik a nyár elején Heraklionban balesetet szenvedett HA-LOC lajstromjelű repülőgép javítása. Előzetes tervek szerint a repülőgép a jövő hét elején érkezik Budapestre.

Közben lezajlott a Malév belső vizsgálata az eseménnyel kapcsolatban, melyet az FDR, a CVR, valamint a pilóták beszámolói alapján végeztek el. Ennek alapján megállapították, hogy pilótahiba okozta a Heraklionban történt balesetet.
A vizsgálat alapján a repülés utolsó fázisában a sebesség számított érték alá csökkent, a főfutók berugózásakor a gázkarok nem alaphelyzetben voltak, a féklapok pedig benti helyzetben maradtak, ezek miatt az ilyenkor fellépő un. elszívó hatás során helytelen repüléstechnikai reakciók születtek, különös tekintettel a sugárfék berugózás előtti alkalmazására.
A légitársaság a vizsgálati eredmények alapján a kapitányt elbocsátotta, az első tiszt pedig szimulátoros és helyismereti tréning után újra dolgozhat. (FWM)

A Wizzairnek dolgozom, régebben panaszleveleket kezeltem, most kint a reptéren csesztetjük az utasokat. Lehet picit sokat ittam ma este, de legalább őszinte vagyok. Elég sok olyan utasítást kapunk fentről, amikkel az utasok életét keserítjük meg.... Na mindegy, azé szeretek itt dolgozni!!! Puszi mindenkinek: Fülöp Péter (Pepe)